Mint oly sokszor, Lázár János ismét megvédi saját a magyar érdekeket. Nemrégiben a 444.hu kiderítette, hogy április óta eddig egy kanyi sem érkezett Brüsszelből, amit csípőből cáfolt a Miniszterelnöki Hivatal, pontosabban cáfolni igyekezett, miközben elsimerte azt is, hogy valóban nem érkezett pénz, méghozzá azért, mert nem is küldtek számlát. Mielőtt azonban a történet megírására bejelentkezett volna Franz Kafka, Örkény István vagy Szentmihályi Szabó Péter, Lázár János már-már Mátyás király okos lányát idéző turpisságot eszelt ki. A 444.hu információi szerint a csúcsminiszter utasította a Magyar Államkincstárt, hogy küldjék csak ki azokat a számlákat még ezen a héten, aztán majd meglátjuk... Ami biztos: az Európai Bizottságnak fenntartásai vannak avval kapcsolatban, hogy a kormány átalakította az EU-s pénzek elköltését felügyelő hazai intézményrendszert, ezért vizsgálnák a dolgot. Vagyis nem csoda, hogy Lázárék egészen mostanáig oly intenzíven lapítottak, hogy el sem küldték a számlákat. Most viszont, hogy kiderült a sunyulás, huszárkodni kezdtek. Ha mégis megjön a pénz, lehet mellet döngetni, ha nem, akkor Brüsszelre mutogatni. Ki van ez találva.
| ||
Megkezdődött Pásztor Albert kampánya. A baloldal egykori rendőrfőkapitány polgármesterjelöltje az avasi kilátóban tartott sajtótájékoztatóján a borsod online tudósítása szerint arról beszélt, hogy a várost „becsülettel és tisztességgel lehet jól szolgálni, ezért az őt támogató szervezetek közös képviselőjelöltjeitől – önmagát is ideértve – elvárja, hogy írásban nyilatkozzanak arról, rokonaik, hozzátartozóik Miskolc költségvetésének terhére semmilyen előnyt nem élvezhetnek”. Pásztor városkonzultációt és Miskolc-alkotmányt is ígér, jelszava pedig az, hogy „Miskolcot vissza kell adni a miskolciaknak”. Vajon ezt hogy értette?
A nap szenzációja, hogy megvan a külügy fő kiadványfelelőse, úgy hívják, Holfingerné! Ezek után merje azt mondani valaki, hogy Orbán Viktor hálatlan volna! Na de kezdjük az elején. Áprilisban, a választások után, a Közszolgálat című „közigazgatási magazin”-ban a következőt írta a lap főszerkesztője: „Idei március 15-i beszéde után ismét melegség töltötte el a lelkemet, mint minden beszéde végén, és nem feltétlenül az elmondottak miatt, hiszen azok egyértelműek, hanem azért, ahogyan minden egyes alkalommal szemöldökét felhúzva, fejét kissé zavartan lehajtva, papírjait rendezgetve igyekszik leplezni meghatottságát. Merthogy meghatódik… Most, a választások után, amikor soraimat olvassák, »egységbe forrott erőinknek« köszönhetően már büszkén mondhatom, hogy kicsiny, de egyre erősebb hazám miniszterelnöke változatlanul a nagyon is emberi Orbán Viktor.” Akkoriban sokan – például itt – gúnyolódtak, kinevették e drámai erejű szerelmes sorokat, mások szerint a szerző a talpnyalásnak olyan szintjére jutott, ami már az érintettnek is kellemetlen, képletesen szólva „felsérti a bőrt”. De a mai napon – és ettől szenzáció Holfingerné kinevezése – bebizonyosodott, hogy a túlkapástól sem visszariadó seggnyalás is jutalmat érdemel. Holfingerné – hiszen ő volt a szerzője az idézett műnek – mától sokkal felelősségteljesebb beosztásba került, mint amiben eddig volt, pedig hát egy közszolgálati magazin irányítása sem lehetett piskóta. Ám mindez valószínűleg semmiség ahhoz képest, ha valaki a Külgazdasági és Külügyminisztérium fő kiadványfelelőse lehet. Amint arról az index beszámolt: „Mostantól a tárca valamennyi nyomtatott kiadványának megjelenését irányíthatja. Holfingerné Petró Ildikó teszi rá a minősítő pecsétet a külügy könyveire, prospektusaira, ismertető füzeteire, vagy bármire, aminek a létrehozásához nyomdai szolgáltatás igénybevétele szükséges, és az ő felelősségi körébe tartoznak még azok a kiadványok is, amelyeknek létrehozásában a minisztérium támogató partnerként vesz részt.” Gratulálunk H. P. Ildikónak, ha így folytatja, egyszer még külügyminiszter is lehet. Ha nem hiszik, olvassák csak el Kálmán C. György ma megjelent írását!
Adok-kapok rovatunkban Keksz Zsolt, a júniusi botulizmusmegbetegedések előidézésében érintett termékeket előállító egri kistermelő közleménye, amelyben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állításait kétségbe vonja. Keksz valótlannak mondja, hogy a szarvasgombapesto nem szarvasgombából, hanem vásárolt csiperkegombából készült, szarvasgombás olaj ízesítéssel. Ám mielőtt bárki azt hinné, hogy a Nébihben csupa dilettáns ül, aki nem tudja a csiperkét a szarvasgombától megkülönböztetni, álljon itt a közlemény további része. Keksz szerint ugyanis „a szarvasgombás pesto csiperkegombából, szarvasgombából, olajból, sóból és borsból készül”. Így mindjárt más, bár erről egy szakállas vicc ugrik be: „Főúr! Légy van a kalácsban! – Na és? A többi mazsola!”
Kétfejűborjú-rovatunkban az indiai kamasz, akinek 232 fogát távolították el. „Sokkal több is volt ott, de a kisebbeket nehéz volt észrevenni és kihúzni is, mivel még növésben voltak” – nyilatkozta a 17 éves srác kezelőorvosa. Az MTI Asian Age-től átvett tudósítása szerint a fiú „szájüregének jobb felében elhelyezkedő fogképződmények közül voltak mustármagnyi, de üveggolyónyi méretűek is, a darabkák egy őrlőfogból alakultak ki, és összesen több mint 350 lehet a fogképződmények teljes száma”. A szenzáció mértékét jól mutatja, hogy a tudósítás szerint a „legtöbb fog, amit orvosok egyszerre kihúztak egy páciensnél, az 25 vagy 32 volt”.
