„A bizalom alapvető kellék” – magyar artisták a Cirque du Soleil világhírű előadásában

Interaktív

Februárban Budapestre érkezik a világ leghíresebb cirkusza. A Cirque du Soleil két magyar artistáját arról kérdeztük, hogyan készülnek a show-ra.

Természetesen nem ilyen hangtalan módon zajlik a Cirque du Soleil előadásának egyik leglátványosabb mutatványa: ha nem szólna a zene, akkor ugyanis hallanánk, ahogy dübögnek a lábak az állványokon, csattannak a tenyerek a derékon és fújtatnak a férfiak, ahogy a nőket dobálják. A Russian Cradle című cirkuszi számban erős férfiak, azaz a fogók lélegzetelállító ügyességgel passzolgatják egymásnak a vékony, de ruganyos testű hölgyeket, a forgókat, akik megpördülnek a levegőben, míg a másik állványig elérnek.

A mutatványnak két magyar szereplője is van: Kapitány Olívia és Fülemen Tamás, akik nem is olyan régóta a társulat tagjai.

 
Kapitány Olívia és Fülemen Tamás, a Cirque du Soleil artistái
Fotó: Török Hajni / Live Nation

„Mintegy száz artista dolgozik a társulatban, mindenki máshogy került ide. Van, aki olimpián, világbajnokságon keltett feltűnést, van, aki cirkuszos családból származik, artistaképzős. De olyan is akad, aki besétált az utcáról. Magam jó tizenöt éve láttam először a Cirque du Soleilt, és nagyon megtetszett” – mondja Tamás. – „Szertornával, gumiasztallal foglalkoztam akkoriban, és többet szerettem volna. Nem volt elég számomra az a modell, hogy űzöm a sportot, kiöregszem, és aztán jó, ha elmehetek edzőnek.”

 
Kapitány Olívia és Fülemen Tamás, a Cirque du Soleil magyar artistái
Fotó: Török Hajni / Live Nation

Tamás az állami artistaképző után a Fővárosi Nagycirkusszal számos turnét teljesített Európában: „aranycsapatként emlegettek minket”. Ezután jelentkezett a Cirque du Soleil workshopjára, ami egy kéthetes castingfolyamatot is magába foglalt. „Néhányan kaptunk csak felkérést, de akkor jött a járvány, és félbeszakadt a folyamat. Megígérték ugyan, hogy keresnek majd, de nem igazán hittem el, hogy valóban így lesz.” A pandémia után azonban szükség volt új artistákra, a leállás alatt sokan eltűntek, leléptek, kiöregedtek a cirkuszból. Tamás ekkor utazott ki Montreálba, ahol három hónapon keresztül edzett, szigorú órarend szerint, mint egy iskolában. Ezután mehetett csak tovább a harmadik lépcsőre, amikor „show-körülmények között” is megmutatta, hogyan bírja a fizikális és mentális terhelést. Lassan két éve utazik és szerepel a montreáli társulattal.

Kapitány Olíviát egyenesen a szóba forgó mutatvány, a Russian Cradle ragadta meg, amikor tizenkét évvel ezelőtt először látta a Cirque du Soleil show-ját. Korábban a szertornát gyakorolta, majd légtornász volt. „Beleszerettem, azt mondtam, ezt szeretném, és kész.” Csak 2021 májusában nyílt meg előtte a lehetőség, ugyancsak egy workshopon keresztül, amikor ugyan beválogatták a legjobbak közé, de nem tudott Kanadába utazni. Végül a cirkuszt annak szaúd-arábiai turnéállomásán csípte el, ahol végre megmutathatta a tudását. Tavaly február óta a társulat tagja.

 
A Cirque du Soleil OVO című előadása
Fotó: Max Bocanegra / Live Nation

Az Ovo a cirkusz huszonötödik produkciója, amit 2009 óta a világ százhatvan városában mintegy hétmillió néző látott már. A portugál „tojás” szó után elnevezett előadás a rovarokról szól: erre utalnak a hatalmas, szokatlan díszletek, a méteres kavicsdarabok és a kitinpáncélt utánzó jelmezek.

 
Fotó: Pat Beaudry / Live Nation

Amikor a Russian Cradle nevű mutatvány veszélyességéről kérdezzük őket, mindketten megnyugtatnak, hogy nem történhet nagy baj. „A biztonságra nagyon figyelnek a cirkuszban, védőháló van alattunk, naponta többször ellenőrzik a színpadi elemeket, és a trükksorozatokat csak hosszú gyakorlás után próbálhatjuk meg élesben” – ecseteli Olívia. „Szigorú validációs rendszer működik, mindent meg kell tudni csinálni kábeles biztosítással, többször” – fűzi hozzá Fülemen. Amikor a köztük lévő bizalomról kérdezzük őket, természetesnek, alapvetésnek veszik. „A bizalom nálam alapvető kellék, én ilyesmit csinálok tizenhét éve” – mondja Olívia. “Máshogy nem is menne.” „Nekünk tényleg csak arra kell figyelnünk, hogy a legjobb formában legyünk a fellépéseken” – mondják. És ha mégis történik valami apróbb hiba, akkor utána videó alapján elemzik a helyzetet. A Russian Cradle mindkettejük számára a pálya csúcsát jelenti.

Az Ovo 2024. február 8. és 11. között összesen hatszor látható a budapesti MVM Dome-ban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.