tévéSmaci

A lépegető róka

  • tévésmaci
  • 2018. július 14.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché forgalomba helyezték az első motrinkát, a környező országoknak már mindnek volt motrinkája. Románia már egyenest a harmadik motrinkaprogramját futtatta, melynek keretén belül az úgynevezett Kárpáti Talpas Medve nevű, szórványban élő állatfajt látták el francia licenc alapján Ploieștiben gyártott motrinkákkal. Egyébiránt a motrinkát úgy tessék elképzelni, mint a számítógépet, csak a motrinkával nem lehet kiszámítani semmit (maximum a négyzet területét), de mindig lehet rá számítani. Az első motrinkák még nagyok voltak és ormótlanok, a hivatalos magyar álláspont talán ezért is volt tartózkodó eleinte; attól tartottak, hogy stadionokat kell átalakítani a motrinkák üzemeltetéséhez. Persze amikor Sztupa és Troché már üzembe helyezték – állami vezetők jelenlétében – az első motrinkát, az ünnepi beszédben elhangzott az is, hogy ez csak az első kapavágás, amivel kezdetét veszi hazánk rapid felmotrinkásítása, mindenhova kerül hamarán motrinka: páncélozott motrinkát kap a hadsereg, gördülő motrinkát a Rolling Stones Emlékzenekar, kesztyűs motrinkák kerülnek a bankokba (már az ujjlenyomatok végett), s hepciás motrinkákat kapnak a fodrászok. Az átadási ünnepség emelkedett voltát kicsit beárnyékolta, hogy a sajtó kiderítette, a kormány már több mint két éve használ titokban pántlikás motrinkát, szám szerint tizenkét darabot, s nagyon meg is vannak velük elégedve, legfeljebb egynek húz be néha a bendix, de akkor rá kell csapni egy nagyot a hátára, s máris megy, mint a karikacsapás, pusztán arra kell vigyázni nagyon, hogy ne érje víz a pántlikáját, mert akkor azonnal megsavanyodik. Szóval Troché és Sztupa valójában a tizenötödik motrinkát állították hadrendbe „első magyar” címszóval (kettő volt már régóta egy ceglédi cukrászdában, csak wurlitzernek álcázták ügyesen, megtévesztve az összes őrjáratot).

Pénteken (15-én) este fél kilenc előtt a Duna tévé egy viszonylag friss (2012-es) Anna Karenina-adaptációval keresi a nézői kegyeket, amit nyilván megkönnyít az is, hogy az angol–francia próbálkozásban Matthew MacFadyentől kell a vonat alá ugrani. Jaj, azt az ő orgánumát figyeljék csak!

Szombaton a brit Free Cinema legnagyobb reménysége, egyetlen túlélője (mert kiszállt időben kaszálni), Richard Lester vezeti elő az idődramaturgikus művészet legnagyobb alkotását (Pénzt vagy éle­tet!), melyben a hány éves a kapitányt Omar Sharif játssza, de a bajnok kétségkívül Richard Harris lesz a Film Mánián reggel fél nyolc előtt. Délután négykor ugyanitt a filmek filmje, a Hair. Most képzeljük el, hogy műsorra tűzi nyári szünetben e musicalt az Erkel Színház, s önök fölütik a kávéhoz a Magyar Segg aznapi számát, ajvé, hogy abban mi lesz. S ha már Forman, estére a Duna tévé is eljut a Tűz van, babám! levetítéséig.

Kedden meg a Cinemax 2-n lesz este fél kilenckor Larry Flynt, a provokátor (én is csókoltatom a tisztelt Első Honi Címadó Bizottmányt). Szíves tájékoztatásul közlöm azonban minden kedves olvasónkkal, hogy az ugyanitt éjjel három előtt öt perccel elkezdődő Édes életet nem Milos Forman rendezte, hanem Federico Fellini, ezért is van az, hogy Anita Ekberg a Trevi-kútban vesz fürdőt, míg szegény Beverly D’Angelo a Central Parkban (D’Angelo Barksdale pedig vérfürdőt vesz, de az egy másik kávéház). Ne tévézzenek, árt. Jó, akkor art.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.