Alaposan betalál az idei Budapest Pride beharangozó kisfilmje

  • narancs.hu
  • 2017. július 1.

Interaktív

„Kaphatnánk mi is egy családi jegyet?”

Elkészült az idei Budapest Pride Szabad-e vagy? című kisfilmje, ebben olyan helyzeteket mutatnak be, amelyek a heteroszexuális többség számára ugyan természetesek lehetnek, ám a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek számára ugyanezek az élethelyzetek szorongással és félelemmel teliek – írják a szervezők.

A július 8-i vonulás kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy „Itt az idő, hogy megmutassuk, a biztonságot nem a rejtőzködés, a hallgatás és az elzárkózás jelenti, hanem a nyílt odafigyelés egymásra, a sokszínűség elfogadása, a kiállás és a szabad döntés lehetősége”.

Budapest Pride: Szabad-e vagy? 2017

olat?

A programsorozat már most pénteken elkezdődött, a nyitóbeszédet Székely Kriszta, a Katona József Színház rendezője tartotta. Érdemes elolvasni.

„Eltűnt az értelem, eltűnt az érték, eltűnt a tudás és a fejlődni akarás. Megállt az idő” – Székely Kriszta rendező megnyitóbeszéde a 22. Budapest Pride alkalmából

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.