Amikor Az Angyalt játszotta a tévé, akkor még Angyal kalandjai volt a címe, 20.20-kor adta az az egy szem csatorna. Nyolckor Híradó, mondjuk Varga Józseffel, majd Takács Marika bemondta, hogy szevasztok. A szerfelett tájékozott közönség legnagyobb problémája pedig az volt, hogy hogy a francba’ van már az, hogy a csávó laposra ver két ruhásszekrényt, de sem a frizurája nem látja kárát e túlhajszolt testgyakorlásnak, sem pedig a nyakkendője nem mozdul fikarcnyit sem az ideálishoz képest. Szóval ez az Angyal így nem is hiteles. Többet számon kérni sem lehetett, hol voltak még a lassítva felszakadó sebek, kiontott belsőségek, ha az Angyalban lelőttek valakit, az nem vérzett, csak elesett, de a két dolog nem függött össze. A vértelenség sima dolog, így tévéztek akkor, de a frizura, a kravátli már üzent: meg sem rendülünk, jó haszonnal helyrerakjuk a dolgokat, s visszük a csajt. Csajokat. Egyértelmű: létezik valahol egy világ, persze, hogy a fejedben, ahol olyan Volvón jársz, amilyet még kanyarban sem lehet látni, olyan öltönyöd van, és olyan bármid, hogy csak nézni, beszélni nem is érdemes róla, s ezek meg csinálhatnak, amit akarnak, mondhatnak bármit, ez egy változtathatatlan felállás: így van, így lesz. Ezt innen piszok könnyű volt a Nyugattal azonosítani. Fikció, sőt meskete, de ott ilyenek a fikciók, ezek a mesék, vajon miért? Aztán a Minden lében két kanál már a nyugati fogyasztónak is kijelölt egy viszonylag közeli planétát, hogy ott van a nagy élet, csak vigyázni kell nagyon Tony Curtisszel. Ki ne innen tudta volna meg, hogy Sanlúcar de Barramedáig kell szaladni egy rendes sherryért? Hogy az ő James Bondjáról, a sok karót nyelt szakbarbár közt már ne is beszéljünk. Ha Columbo angyal volt, az Angyal micsoda volt? És most micsoda?
Szombaton (3-án) már kitör a televíziózás pünkösdje, például a ViaSat3 a Bourne-okkal ünnepel, este kilenckor jön A Bourne-rejtély, s aztán minden pünkösdi nap ugyanekkor, ugyanitt. A muri élvezeti részét némileg elfelhőzi ugyan, hogy a második résztől gyakorlatilag nézhetetlen a lefolyás, s az első is csak azért, mert oly módfelett ibuszos. A Duna tévé már délután 3-kor bedobja A kőszívű ember fiait, mert különben végtelenítve kellene adniuk A Hídembert, s azért több nap, mint egyházi ünnep. De térjünk a lényegre: 18.05-kor a Film Mánia levetíti Billy Wilder és Jack Lemmon messze földön híres együttműködésének egy némileg elfeledett gyümölcsét! Az 1972-es Avanti!-ban nevezett Jack tilosban rajtavesztő atyja tetemével együtt Itáliából a szerelmet is hazaviszi – fagyit vagy pizzát mégsem vihet, persze egy miniatűr Colosseum hűtőmágnesként nyilván nem lenne ennyire kockázatos. Lesz még a Film Cafén A hal neve: Wanda is, de azt feltehetően csak a nemzet horgásza fogja nézni, ő is csak legendás humora okán.
Vasárnap még megy egyet az M3, háromnegyed nyolc előtt Mezítláb a parkban. Jane Fonda és Robert Redford szépségére még a bulvárszínház réme, Neil Simon sem nagyon bír szeplőt hányni, így az sem baj, hogy rögtön utána Julius Ceasar jön, akiről tudjuk, hogy övé a vécézár. S itt lép közbe a gaz Film Mánia: ugyanebben a sávban A francia hadnagy szeretőjével és A halászkirály legendájával hajszolja a nézettséget. Ne tévézzenek! Ezeknek?
