Hangjáték

Borbély Szilárd: Nincstelenek

Interaktív

Egy mélyszegénységben élő család hétköznapjainak, küzdelmeinek és nagyon kevés boldogságának kegyetlen története. Időtlen, korszak nélküli – akkor is, ha tudjuk, hogy a regény a hatvanas-hetvenes évek világát jeleníti meg. Mintha a kis magyar valóság megrekedt volna a semmi szélén. Borbély 2013-ban megjelent regényét még a szerző jóváhagyásával, annak tavalyi halála előtt kezdték rádióra alkalmazni – azóta a Jusztimamának hangot adó Margitai Ági is elhunyt, neki ez volt az egyik utolsó munkája.

A most bemutatott rádiójáték másképp nyújt fájdalmas élményt, mint a könyv. Borbély műve csupán nagy vonalakban szól egy társadalmi közegről, a középpontban az egyén áll, Rusznyák Gábor rendezése viszont kifejezetten az előbbire koncentrál. A kimondott szó itt olyan durvaságot szül, amit nehéz kibírni, hiába oldják meg igényesen a hangok játékát. Borbély könyvének terhei olvasva tompábban hatnak, mint amikor halljuk, hogyan beszél az anya az épp csak egy kis szeretetre éhes gyerekével, vagy miként válik céltáblává az, aki csak egy kicsit eltér az úgynevezett átlagtól. Mikor a fülünkben szólal meg a gyerek, aki egy kis cukrot is enne a zsíros kenyér mellé, de nincs.

A kétrészes hangjáték attól válik igazán kifejezővé, hogy a szöveget kísérő zene nem csak illusztráció, dekoráció és átvezetés két párbeszéd között. Kovács Márton és társai (Rozs Tamás, Szathmáry Judit, Wagner Puskás Péter és Zságer Varga Ákos) csodálatos hangkulisszái a történet kereteit, a képzelet mankóit adják. A színészek verbális alakítására se lehet egy rossz szavunk se, bár ízlés kérdése, kinek milyen hangszín jön be – ugyanakkor a nemtetszés, az esetleges irritáció is lehet hatáskeltő eszköz. Prímszámok, birtoklás, az örök nincstelenség és egy Mesijás létezésének kínzó, nagy kérdése visszhangzik bennünk.

Kossuth rádió, november 28–29.
A hangjáték az MTVA médiatárában 60 napig visszahallgatható

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.