Hangjáték

Borbély Szilárd: Nincstelenek

Interaktív

Egy mélyszegénységben élő család hétköznapjainak, küzdelmeinek és nagyon kevés boldogságának kegyetlen története. Időtlen, korszak nélküli – akkor is, ha tudjuk, hogy a regény a hatvanas-hetvenes évek világát jeleníti meg. Mintha a kis magyar valóság megrekedt volna a semmi szélén. Borbély 2013-ban megjelent regényét még a szerző jóváhagyásával, annak tavalyi halála előtt kezdték rádióra alkalmazni – azóta a Jusztimamának hangot adó Margitai Ági is elhunyt, neki ez volt az egyik utolsó munkája.

A most bemutatott rádiójáték másképp nyújt fájdalmas élményt, mint a könyv. Borbély műve csupán nagy vonalakban szól egy társadalmi közegről, a középpontban az egyén áll, Rusznyák Gábor rendezése viszont kifejezetten az előbbire koncentrál. A kimondott szó itt olyan durvaságot szül, amit nehéz kibírni, hiába oldják meg igényesen a hangok játékát. Borbély könyvének terhei olvasva tompábban hatnak, mint amikor halljuk, hogyan beszél az anya az épp csak egy kis szeretetre éhes gyerekével, vagy miként válik céltáblává az, aki csak egy kicsit eltér az úgynevezett átlagtól. Mikor a fülünkben szólal meg a gyerek, aki egy kis cukrot is enne a zsíros kenyér mellé, de nincs.

A kétrészes hangjáték attól válik igazán kifejezővé, hogy a szöveget kísérő zene nem csak illusztráció, dekoráció és átvezetés két párbeszéd között. Kovács Márton és társai (Rozs Tamás, Szathmáry Judit, Wagner Puskás Péter és Zságer Varga Ákos) csodálatos hangkulisszái a történet kereteit, a képzelet mankóit adják. A színészek verbális alakítására se lehet egy rossz szavunk se, bár ízlés kérdése, kinek milyen hangszín jön be – ugyanakkor a nemtetszés, az esetleges irritáció is lehet hatáskeltő eszköz. Prímszámok, birtoklás, az örök nincstelenség és egy Mesijás létezésének kínzó, nagy kérdése visszhangzik bennünk.

Kossuth rádió, november 28–29.
A hangjáték az MTVA médiatárában 60 napig visszahallgatható

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.