Hangjáték

Borbély Szilárd: Nincstelenek

Interaktív

Egy mélyszegénységben élő család hétköznapjainak, küzdelmeinek és nagyon kevés boldogságának kegyetlen története. Időtlen, korszak nélküli – akkor is, ha tudjuk, hogy a regény a hatvanas-hetvenes évek világát jeleníti meg. Mintha a kis magyar valóság megrekedt volna a semmi szélén. Borbély 2013-ban megjelent regényét még a szerző jóváhagyásával, annak tavalyi halála előtt kezdték rádióra alkalmazni – azóta a Jusztimamának hangot adó Margitai Ági is elhunyt, neki ez volt az egyik utolsó munkája.

A most bemutatott rádiójáték másképp nyújt fájdalmas élményt, mint a könyv. Borbély műve csupán nagy vonalakban szól egy társadalmi közegről, a középpontban az egyén áll, Rusznyák Gábor rendezése viszont kifejezetten az előbbire koncentrál. A kimondott szó itt olyan durvaságot szül, amit nehéz kibírni, hiába oldják meg igényesen a hangok játékát. Borbély könyvének terhei olvasva tompábban hatnak, mint amikor halljuk, hogyan beszél az anya az épp csak egy kis szeretetre éhes gyerekével, vagy miként válik céltáblává az, aki csak egy kicsit eltér az úgynevezett átlagtól. Mikor a fülünkben szólal meg a gyerek, aki egy kis cukrot is enne a zsíros kenyér mellé, de nincs.

A kétrészes hangjáték attól válik igazán kifejezővé, hogy a szöveget kísérő zene nem csak illusztráció, dekoráció és átvezetés két párbeszéd között. Kovács Márton és társai (Rozs Tamás, Szathmáry Judit, Wagner Puskás Péter és Zságer Varga Ákos) csodálatos hangkulisszái a történet kereteit, a képzelet mankóit adják. A színészek verbális alakítására se lehet egy rossz szavunk se, bár ízlés kérdése, kinek milyen hangszín jön be – ugyanakkor a nemtetszés, az esetleges irritáció is lehet hatáskeltő eszköz. Prímszámok, birtoklás, az örök nincstelenség és egy Mesijás létezésének kínzó, nagy kérdése visszhangzik bennünk.

Kossuth rádió, november 28–29.
A hangjáték az MTVA médiatárában 60 napig visszahallgatható

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.