Hangjáték

Borbély Szilárd: Nincstelenek

Interaktív

Egy mélyszegénységben élő család hétköznapjainak, küzdelmeinek és nagyon kevés boldogságának kegyetlen története. Időtlen, korszak nélküli – akkor is, ha tudjuk, hogy a regény a hatvanas-hetvenes évek világát jeleníti meg. Mintha a kis magyar valóság megrekedt volna a semmi szélén. Borbély 2013-ban megjelent regényét még a szerző jóváhagyásával, annak tavalyi halála előtt kezdték rádióra alkalmazni – azóta a Jusztimamának hangot adó Margitai Ági is elhunyt, neki ez volt az egyik utolsó munkája.

A most bemutatott rádiójáték másképp nyújt fájdalmas élményt, mint a könyv. Borbély műve csupán nagy vonalakban szól egy társadalmi közegről, a középpontban az egyén áll, Rusznyák Gábor rendezése viszont kifejezetten az előbbire koncentrál. A kimondott szó itt olyan durvaságot szül, amit nehéz kibírni, hiába oldják meg igényesen a hangok játékát. Borbély könyvének terhei olvasva tompábban hatnak, mint amikor halljuk, hogyan beszél az anya az épp csak egy kis szeretetre éhes gyerekével, vagy miként válik céltáblává az, aki csak egy kicsit eltér az úgynevezett átlagtól. Mikor a fülünkben szólal meg a gyerek, aki egy kis cukrot is enne a zsíros kenyér mellé, de nincs.

A kétrészes hangjáték attól válik igazán kifejezővé, hogy a szöveget kísérő zene nem csak illusztráció, dekoráció és átvezetés két párbeszéd között. Kovács Márton és társai (Rozs Tamás, Szathmáry Judit, Wagner Puskás Péter és Zságer Varga Ákos) csodálatos hangkulisszái a történet kereteit, a képzelet mankóit adják. A színészek verbális alakítására se lehet egy rossz szavunk se, bár ízlés kérdése, kinek milyen hangszín jön be – ugyanakkor a nemtetszés, az esetleges irritáció is lehet hatáskeltő eszköz. Prímszámok, birtoklás, az örök nincstelenség és egy Mesijás létezésének kínzó, nagy kérdése visszhangzik bennünk.

Kossuth rádió, november 28–29.
A hangjáték az MTVA médiatárában 60 napig visszahallgatható

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.