Brutális videó: nem bírod végignézni röhögés nélkül, ahogy Németh Szilárd latinul beszél

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 21.

Interaktív

Egy reneszánsz ember. Sőt, röneszansz.

Ahogy már délelőtt beszámoltunk róla, a Fidesz hivatásos ökle, Németh Szilárd tegnap Csepelen mondott „ünnepi” „beszédet”, amelyben a Soros-tervtől kezdve volt szó a legősibb nemzeti ünnepről, hitről, reményről és szeretetről, illetve Istenről, hazáról és a családról is. A legjobb részletet most azonban egy rövidke coub segítségével is megmutatjuk: Rezsi a „szónoklat” egyik pontján Szent István művét (Institutio morum – Intelmek Imre herceghez) említette, természetesen latinul, a többi pedig immár történelem. Most már tényleg lehetetlen tagadni, hogy Németh Szilárd a klasszikus műveltség szakavatott ismerője (az önéletrajza szerint még olaszul is beszél társalgási szinten, és hát tudjuk, Itália a reneszánsz bölcsője…), aki egyébként már korábban is megcsillogtatta bámulatos latintudását.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.