Egy hét kultúra 2022/12.

  • Narancs
  • 2022. március 23.

Interaktív

Rövid hírek: Pritzker-díj, Szakkara, Jeruzsálem

ÉPÍTÉSZET Diébédo Francis Kéré nyerte el idén a világ legrangosabb építészeti elismerését, a Pritzker-díjat, amit így a kitüntetés történetében először kapott meg afrikai tervező. Kéré 1965-ben a Burkina Fasó-i Gandóban született. Komoly teljesítmény volt tőle, hogy egy iskola nélküli faluból indulva egészen Berlinig jutott, ahol építészeti tanulmányait folytatta. Jelenleg is Berlinben él, de nemcsak ott, hanem Gandóban is működtet építészeti irodát, illetve tervei és munkái sem csak Európában és az Egyesült Államokban valósultak meg. Elsősorban ugyanis afrikai projektekkel foglalkozik, épületei megtalálhatók a többi közt a Benini Köztársaságban, Burkina Fasóban, Maliban, Kenyában, Mozambikban, Togóban és Szudánban. A zsűri laudációja szerint Kéré építészete egyszerre szellemes és játékos, miközben fenntartható megoldásokat nyújt a szélsőséges körülmények meghatározta vidékeken, továbbá épített tereivel igyekszik csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Kéré főként oktatási, egészségügyi intézményeket, közigazgatási épületeket, lakóházakat tervez, amelyek helyi anyagokat és innovatív technológiát ötvöznek. Remek példa erre egy kenyai projektje, amelyben a helyi kövekből épített tornyok oldják meg az épület klimatizálását. Munkáit érdemes megtekinteni, ha nem is élőben, de például a pritzkerprize.com-on vagy építészirodájának közösségi oldalain.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.