Egy hét kultúra 2022/12.

  • Narancs
  • 2022. március 23.

Interaktív

Rövid hírek: Pritzker-díj, Szakkara, Jeruzsálem

ÉPÍTÉSZET Diébédo Francis Kéré nyerte el idén a világ legrangosabb építészeti elismerését, a Pritzker-díjat, amit így a kitüntetés történetében először kapott meg afrikai tervező. Kéré 1965-ben a Burkina Fasó-i Gandóban született. Komoly teljesítmény volt tőle, hogy egy iskola nélküli faluból indulva egészen Berlinig jutott, ahol építészeti tanulmányait folytatta. Jelenleg is Berlinben él, de nemcsak ott, hanem Gandóban is működtet építészeti irodát, illetve tervei és munkái sem csak Európában és az Egyesült Államokban valósultak meg. Elsősorban ugyanis afrikai projektekkel foglalkozik, épületei megtalálhatók a többi közt a Benini Köztársaságban, Burkina Fasóban, Maliban, Kenyában, Mozambikban, Togóban és Szudánban. A zsűri laudációja szerint Kéré építészete egyszerre szellemes és játékos, miközben fenntartható megoldásokat nyújt a szélsőséges körülmények meghatározta vidékeken, továbbá épített tereivel igyekszik csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Kéré főként oktatási, egészségügyi intézményeket, közigazgatási épületeket, lakóházakat tervez, amelyek helyi anyagokat és innovatív technológiát ötvöznek. Remek példa erre egy kenyai projektje, amelyben a helyi kövekből épített tornyok oldják meg az épület klimatizálását. Munkáit érdemes megtekinteni, ha nem is élőben, de például a pritzkerprize.com-on vagy építészirodájának közösségi oldalain.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.