Egy hét kultúra 2023/40.

  • Narancs
  • 2023. október 4.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

VÉGE AZ ÍRÓSZTRÁJKNAK Öt hónap után hivatalosan is befejezték sztrájkjukat a hollywoodi forgatókönyvírók, miután szakszervezetük vezetése megállapodott a filmstúdiókat és a streamingszolgáltatókat képviselő film- és televíziós producerek szövetségével. Az amerikai forgatókönyvírókat tömörítő érdekvédelmi csoport, a Writers Guild of America (WGA) közleménye szerint a május óta sztrájkoló dolgozók szeptember 27-én újra munkába álltak, október 9-éig pedig szavazni fognak, hogy elfogadják-e a hollywoodi stúdiókkal kötött új szerződést, amelyben a gyártók egyebek mellett béremelésre és a mesterséges intelligencia használatának szabályozására is ígéretet tettek. A WGA több mint 11 ezer tagja idén májusban 15 év után először kezdett munkabeszüntetésbe. A sztrájk összesen 146 napig tartott, a nyár során pedig csatlakoztak hozzájuk a hollywoodi színészek is. Az eredetileg a forgatókönyvírók érdekképviselete által meghirdetett munkabeszüntetés feloldásával azonban még közel sincs vége a tiltakozási hullámnak, a 160 ezres tagsággal rendelkező legnagyobb amerikai filmszínész-szakszervezet ugyanis tovább folytatja a sztrájkot.

MEGRÁGVA Árverésre bocsátják azt a papírfecnit, amely John Steinbeck Egerek és emberek című kisregényének első kéziratából megmaradt, miután az író kutyája 1936-ban „konfettit csinált” a jegyzeteiből. Annak idején Steinbeck egy levélben számolt be szerkesztőjének a „kisebb tragédiáról”, aminek ­következtében – állítása szerint – két hónapnyi munkája veszett kárba, mivel nem készített másolatot a kéziratról. Az aukcióra bocsátott rövid szövegrészletben egyébként Lennie és George, azaz a regény két főszereplőjének neve is felbukkan. A töredék ­október 25-én kerül kalapács alá New Yorkban, ahol a szerző más – jobb állapotban fenn­maradt – kézirataira és leveleire, több könyvének első kiadású példányára, valamint személyes tárgyaira, köztük egy kovácsoltvas kardra is lehet majd licitálni.

ÚJRAFELFEDEZETT KÉP Artemisia Gentileschi 17. században élt olasz barokk festőnő munkájának tartják azt a képet, amely több mint száz év után került elő a Londonhoz közeli Hampton Court-palota raktárából. A Royal Collection kurátorai úgy vélik, a kép I. Károly angol király francia származású felesége, Henrietta Mária hercegnő megrendelésére készült. Feltehetően ennek köszönhető, hogy a Zsuzsanna és a vének című kompozíciót hosszú ideig francia művész munkájának gondolták. Zsuzsanna bibliai történetét azonban több másik Gentileschi-kép is megörökítette, a művészettörténészeknek az ezeken megjelenő nőalakok hasonló ábrázolásmódja alapján sikerült azonosítaniuk az elfeledett festmény valódi alkotóját. Mivel pontosan nem lehet tudni, hogy összesen hány Gentileschi-kép létezik, minden alkalommal nagy visszhangja van, ha valahol felbukkan egy-egy munkája. Az újrafelfedezett festmény alapos restauráción esett át, és 2024 áprilisáig a windsori kastélyban állítják ki.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mi, a színek

  • Kiss Annamária

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Perpatvar mobile

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.

Huszonhét másodperc

  • Pálos György

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.

Kampány

Amikor az idiotizmus a megszokottnál is erősebben tombolt egy aktuális kampányban, egy-egy mondat erejéig rendre kitértünk arra: a Fideszben vajon mit gondolhatnak odafönt a saját szavazóikról? Mire taksálják őket, akik döntenek arról, hogy milyen ún. narratívával etessék azt a tömeget, amelynek a jólétüket (tízemeletes jacht, orangerie meg fakazetta, lásd mint fent) köszönhetik. (Persze, pontosan tudjuk a választ: az urak számára annyit érnek a híveik, amennyijük van.)

Elandalodni Andalúziában

Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon… álljunk csak meg egy pillanatra, nem is oly bús, inkább vidám, széles mosolyához milyen jól áll ez a fess ezredes! Aire fresco… hermosos caballos… bien, mi coronel. Jerez szőlővesszeiről szakadatlan csepeg valami kis nektár.