Egy hét tudomány 2023/40.

  • Narancs
  • 2023. október 4.

Interaktív

Rövid hírek: Nobel

NOBEL A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda az Ausztriába szakadt magyar Krausz ­Ferencnek, valamint a francia Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek, a lézerfizika úttörőinek „kísérleti módszereikért, amelyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható ­attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”. Eredményeiknek köszönhetően a fizikusok képessé váltak a másodperc milliárdod részéig tartó fény­impulzusokat használni méréseik során, lehetővé téve az elektronok vizsgálatát. Krausz Ferenc Móron született 1962-ben, 1985-ben még párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n, kutatómunkáját pedig a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József ­irányítása alatt a lézerfizika területén, de még a nyolcvanas években külföldre távozott. Doktori fokozatát már a bécsi műszaki egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később professzorként is dolgozott. Jelenleg osztrák ­állampolgár, de 2003-ban a németországi Max-Planck-Institut für Quantenoptik igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität kísérleti fizika tanszékének vezetője.

GYÖMBÉR Segíthetnek az autoimmun betegségek során kialakuló gyulladt állapotok enyhítésében a gyömbérből származó vegyületek – a JCI Insight folyóiratban publikált kutatási eredmény szerint az Ann ­Arbor-i University of Michigan és az University of Colorado orvosi intézetének kutatói úgy találták, hogy gyömbérkészítmények a szájon át adagolva képesek szabályozni a gyulladásos állapotok kialakulásáért felelős fehérvérsejtek (neutrofil granulociták) számát, illetve az ezekhez köthető neutrofil extracelluláris csapdák kialakulását – ezt autoimmun egérmodellen és egészséges embereken is igazolták. A kutatók még 2004-ben fedezték fel, hogy az aktivált neutrofilek hálószerű struktúrákat építenek fel a baktériumok ellen: ezek az ún. extracelluláris csapdák (neutrophil extracellular trap, NET), amelyek a kromoszómák anyagából, a kromatinból és szerin-proteázokból épülnek fel. Feltételezik, hogy önmagukban is képesek elpusztítani a baktériumokat, de ezenfelül fizikailag is megakadályozzák a terjedésüket – autoimmun megbetegedés esetén azonban sajnos akkor is létrejönnek, ha éppen semmi sem indokolná a megjelenésüket. A mostani felfedezés azért lényeges, mert a NET-ek, ezek a mikroszkopikus pókhálószerű struktúrák gerjesztik a gyulladást és a véralvadást, amivel hozzájárulnak számos autoimmun betegség, így a lupus (SLE), az antifoszfolipid szindróma (APS) vagy a reumatoid artritisz súlyos tüneteihez. A vizsgálatok szerint a gyömbér bioaktív vegyületei, mindenekelőtt a gingerol olyan vegyületek képződéséhez járul hozzá a neutrofil granulocitákban, amelyek azután gátolják a kóros NETózis kialakulását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.