NOBEL A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda az Ausztriába szakadt magyar Krausz Ferencnek, valamint a francia Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek, a lézerfizika úttörőinek „kísérleti módszereikért, amelyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”. Eredményeiknek köszönhetően a fizikusok képessé váltak a másodperc milliárdod részéig tartó fényimpulzusokat használni méréseik során, lehetővé téve az elektronok vizsgálatát. Krausz Ferenc Móron született 1962-ben, 1985-ben még párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n, kutatómunkáját pedig a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén, de még a nyolcvanas években külföldre távozott. Doktori fokozatát már a bécsi műszaki egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később professzorként is dolgozott. Jelenleg osztrák állampolgár, de 2003-ban a németországi Max-Planck-Institut für Quantenoptik igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität kísérleti fizika tanszékének vezetője.
GYÖMBÉR Segíthetnek az autoimmun betegségek során kialakuló gyulladt állapotok enyhítésében a gyömbérből származó vegyületek – a JCI Insight folyóiratban publikált kutatási eredmény szerint az Ann Arbor-i University of Michigan és az University of Colorado orvosi intézetének kutatói úgy találták, hogy gyömbérkészítmények a szájon át adagolva képesek szabályozni a gyulladásos állapotok kialakulásáért felelős fehérvérsejtek (neutrofil granulociták) számát, illetve az ezekhez köthető neutrofil extracelluláris csapdák kialakulását – ezt autoimmun egérmodellen és egészséges embereken is igazolták. A kutatók még 2004-ben fedezték fel, hogy az aktivált neutrofilek hálószerű struktúrákat építenek fel a baktériumok ellen: ezek az ún. extracelluláris csapdák (neutrophil extracellular trap, NET), amelyek a kromoszómák anyagából, a kromatinból és szerin-proteázokból épülnek fel. Feltételezik, hogy önmagukban is képesek elpusztítani a baktériumokat, de ezenfelül fizikailag is megakadályozzák a terjedésüket – autoimmun megbetegedés esetén azonban sajnos akkor is létrejönnek, ha éppen semmi sem indokolná a megjelenésüket. A mostani felfedezés azért lényeges, mert a NET-ek, ezek a mikroszkopikus pókhálószerű struktúrák gerjesztik a gyulladást és a véralvadást, amivel hozzájárulnak számos autoimmun betegség, így a lupus (SLE), az antifoszfolipid szindróma (APS) vagy a reumatoid artritisz súlyos tüneteihez. A vizsgálatok szerint a gyömbér bioaktív vegyületei, mindenekelőtt a gingerol olyan vegyületek képződéséhez járul hozzá a neutrofil granulocitákban, amelyek azután gátolják a kóros NETózis kialakulását.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
