Egy hét kultúra 2024/46.

  • Narancs
  • 2024. november 13.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

GONCOURT-DÍJ Kamel Daoud francia-algériai író kapta idén a Goncourt-díjat Houris című harmadik regényéért. A legrangosabb francia irodalmi elismerést el­nyerő mű témája az 1991 és 2002 között tomboló algériai polgárháború, elbeszélője pedig egy várandós fiatal nő, akit ötévesen megcsonkítottak. A kötet arra keresi a választ, hogy miként tudná feldolgozni az algériai társadalom a kormány és az iszlamista csoportok között több mint egy évtizeden át tartó véres konfliktus okozta traumákat. Kamel Daoud az első algériai származású regényíró, aki Goncourt-díjban részesült, indoklásában a zsűri a megrázó szöveg líraiságát méltatta. Az idén szeptemberben Franciaországban megjelent könyv heves vitákat váltott ki Algériában, ahol egyelőre csak „kalóz” másolatokban terjed, mivel a szerző a regény elején idézi azt az Algériában hatályos törvényt, amely korlátozza a szólásszabadságot az ezredforduló idején történtekkel kapcsolatban. Daoud kiadója mindezek után nem kapott meghívást a november 6. és 16. között zajló algíri nemzetközi könyvvásárra.

HUMANOID A Sotheby’s aukciósház a közelmúltban értékesítette az első, mesterséges intelligencia alapján működő algoritmusokat használó humanoid robot által készített „műalkotást”. Az Alan Turing angol matematikus-informatikust ábrázoló kép, amely az Ai-Da nevű robot munkája, több mint 1 millió dollárért kelt el a Sotheby’s november 7-i digitális művészeti árverésén, holott előzetesen mindössze 120–180 ezer dollár (nagyjából 45–68 millió forint) közé becsülték a portré értékét. Az Aidan Meller brit műkereskedő és egykori galériatulajdonos vezette közel harmincfős csapat által épített humanoid robot a szemében lévő kamerák, MI-alapú algoritmusok, valamint egy robotkar segítségével rajzol és fest. Meller a 27 ajánlatos licit után úgy nyilatkozott, hogy az árverésen befolyt pénzt teljesen egészében a projekt fejlesztésére fordítják. Hozzátette: Ai-Da és a mostani aukció a művészeti piacot és a mesterséges intelligencia társadalmi hatásait illetően is fontos kérdésekre és dilemmákra hívja fel a figyelmet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.