Egy hét kultúra 2024/46.

  • Narancs
  • 2024. november 13.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

GONCOURT-DÍJ Kamel Daoud francia-algériai író kapta idén a Goncourt-díjat Houris című harmadik regényéért. A legrangosabb francia irodalmi elismerést el­nyerő mű témája az 1991 és 2002 között tomboló algériai polgárháború, elbeszélője pedig egy várandós fiatal nő, akit ötévesen megcsonkítottak. A kötet arra keresi a választ, hogy miként tudná feldolgozni az algériai társadalom a kormány és az iszlamista csoportok között több mint egy évtizeden át tartó véres konfliktus okozta traumákat. Kamel Daoud az első algériai származású regényíró, aki Goncourt-díjban részesült, indoklásában a zsűri a megrázó szöveg líraiságát méltatta. Az idén szeptemberben Franciaországban megjelent könyv heves vitákat váltott ki Algériában, ahol egyelőre csak „kalóz” másolatokban terjed, mivel a szerző a regény elején idézi azt az Algériában hatályos törvényt, amely korlátozza a szólásszabadságot az ezredforduló idején történtekkel kapcsolatban. Daoud kiadója mindezek után nem kapott meghívást a november 6. és 16. között zajló algíri nemzetközi könyvvásárra.

HUMANOID A Sotheby’s aukciósház a közelmúltban értékesítette az első, mesterséges intelligencia alapján működő algoritmusokat használó humanoid robot által készített „műalkotást”. Az Alan Turing angol matematikus-informatikust ábrázoló kép, amely az Ai-Da nevű robot munkája, több mint 1 millió dollárért kelt el a Sotheby’s november 7-i digitális művészeti árverésén, holott előzetesen mindössze 120–180 ezer dollár (nagyjából 45–68 millió forint) közé becsülték a portré értékét. Az Aidan Meller brit műkereskedő és egykori galériatulajdonos vezette közel harmincfős csapat által épített humanoid robot a szemében lévő kamerák, MI-alapú algoritmusok, valamint egy robotkar segítségével rajzol és fest. Meller a 27 ajánlatos licit után úgy nyilatkozott, hogy az árverésen befolyt pénzt teljesen egészében a projekt fejlesztésére fordítják. Hozzátette: Ai-Da és a mostani aukció a művészeti piacot és a mesterséges intelligencia társadalmi hatásait illetően is fontos kérdésekre és dilemmákra hívja fel a figyelmet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.