A szerk.
A szerk.
Száműzetés
Felemelő ünnep lesz, a helyszínt már előző nap fellobogózzák, másnap reggel a köztévé a közönség érkezése előtt elfoglalja a helyét, hogy aki nem lehet jelen a Nemzet Főterén, az se maradjon le semmiről.
MaNcs 37. évf. 11. sz. (2025-03-12)
Felemelő ünnep lesz, a helyszínt már előző nap fellobogózzák, másnap reggel a köztévé a közönség érkezése előtt elfoglalja a helyét, hogy aki nem lehet jelen a Nemzet Főterén, az se maradjon le semmiről.
Célba ért Huliak! Mellbedobással, de sportnyelven szólva az is szépen csillog.
Január vége óta Európa többet változott, mint előtte húsz év alatt. Az Európai Uniónak és benne Magyarországnak olyan kérdésekre kell most gyors választ adnia, amelyekről azt hittük, még évtizedekig rágódhatunk rajtuk. Lehet, hogy az EU nem áll készen. Magyarország pedig egészen biztosan nem. Csakhogy a történelmet ez egyáltalán nem érdekli.
Mindannyiunk felelőssége, hogy ne álljunk bele a kormány által generált álvitákba – ezért nem védekezett a propaganda vádjaival szemben, holott amiatt érte retorzió is. Fővárosi kuratóriumi tagsága még nem lefutott, de egy esetleges miniszterség elől sem ugrana el.
Felidézzük, hogy 2020 februárjától 2022 elejéig, a leghalálosabb járványhullámok idején mit tett és mit nem tett meg a miniszterelnök, a kormány, s hogyan dolgoztak a hatóságok az áldozatok számának csökkentése érdekében.
Éppen három évtizede, 1995. március 12-én lepte meg stabilizációs programjával a pénzügyi csőd küszöbére jutott országot a válságmenedzselésre kiválasztott új pénzügyminiszter, Bokros Lajos, karöltve a jegybankelnökké újból kinevezett Surányi Györggyel.
Árrobbanás, befektetési célú vásárlás, rali – nagyjából ezeket a kifejezéseket lehetett olvasni az ingatlanpiacról szóló elemzésekben és cikkekben. És hogy mit jelent mindez egy átlagos lakásvásárló számára? Katasztrófát.
Évek óta lejtmenetben van a Fidesz, és ez tavaly februárban láthatóvá is vált. A megváltozott külpolitikai környezetben Orbán itthon is támadásba lendült, és kulcskérdés, milyen választ ad erre Magyar Péter, akinek a pártja egyedüliként esélyes a Fidesz legyőzésére. Az interjú második része.
Tiszteletteljes válaszok Orbán Viktortól, szereplési lehetőség, felvonulások betiltása, közösen használt verőemberek: egyre kevesebb választja el egymástól az ország kis és nagy szélsőjobboldali pártját. Sőt a Fidesz miatt már néha bizonygatnia is kell Toroczkaiéknak, hogy még ők az „igaziak”.
Trump fellépése után Európának új védelmi korszakra kell felkészülnie, de a kínai elnök is aggódhat az amerikai–orosz közeledés miatt. A Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnökét, a NATO déli parancsnokság volt logisztikai főnökét kérdeztük az európai védelmi politika lehetséges irányairól.
Az olasz–magyar koprodukcióban készült PÁN – A belső sziget lírai hangvételű festményanimációs kísérleti film. Egyszerre akar szólni az elvesztett ártatlanságról, a háború értelmetlenségéről és a természetvédelemről. Az eddig dokumentumfilmesként és producerként dolgozó első játékfilmes rendezővel Budapesten beszélgettünk.
Könyvespolcunk remekműveiből viszonylag ritkán születik remekmívű filmalkotás. Az adaptáció a méltatlanul alulértékelt irodalom felmentő serege: számos lektűr sorsa fordult már jobbra a kamera előtt.
Hazájában nagy költségvetésű presztízsfilmekkel – Mr. Six; The Eight Hundred; The Sacrifice – szerzett nevet magának a kínai Kuan Hu (Guan Hu), ám Cannes-ban az Un Certain Regard díját bezsebelő Fekete kutya távolabb merészkedik az előbbiek grandiózus léptékétől.
„Igazából egyetlen darabot írok, csak más műfajban, más szereplőkkel, más díszletben” – vallotta magáról egy interjúban Fábián Péter.
A prostik (vagy ha ragaszkodunk a képzési jegyzék szerinti megnevezéshez: szexmunkások) életét feldolgozó filmek és előadások olyan provokatívak, nem igaz?
A hosszú évtizedek óta Németországban élő orgonista, tanár, zeneszerző március 15-én késő este lép fel a Müpában a Generációk ünnepe – Éjjeli orgonakoncert fényfestéssel egyik főszereplőjeként. Beszélgetésünk fókuszába is az orgona került.
Az amerikai punkzene kulcsfigurája, Bob Mould a napokban jelentette meg legújabb albumát. A Here We Go Crazy is annak bizonyítéka, hogy a lassan 65 éves dalszerző továbbra is jó formában van – mint néhány alkalomtól eltekintve, immár négy és fél évtizede. Ezért is érdemes jobban megismerni.
A közkeletű kritika szerint a világvége-filmekben kizárólag amerikaiak lelik halálukat.
Alíz és a dédnagymamája a jelenben él, de a jelen olyan, mint a fakéreg: bevonja a múltat.
A Michael Haneke filmje alapján készült darab egyik főszereplője, a nyolcvanéves Pogány Judit.
2020 kevés jó híre közül az egyik az volt, hogy a Doves több mint egy évtized szünet után új albumot adott ki.
A stand up estjein a női elalpáriasodás szabadságának (egyenlő jogokat a bunkósághoz is!) felettébb népszerű mintapéldányaként tündöklő Amy Schumer filmes főszerepet legutóbb a Túl szexi lány c. gyöngyszemben kapott.
Az év elején váratlanul bejelentette a feloszlását a Porridge Radio.
E komplex, minden érzékszervre ható produkció felülírja, amit a táncelőadásokról gondolunk.
Egy világvégi gyorsbüfében, ahová a madár sem jár és a vendégek is elkerülik, alighanem csak seggfejek, lúzerek dolgozhatnak, s persze a megváltó – ez egyfelől durva és hamis általánosítás, másfelől elfogadható alapja egy ámokfutós indie filmnek.
Molnár János nevét nem a szakterületén elért sikerei nyomán őrzi az utókor.