NARANCS Napi egy közepes narancs vagy más citrusféle elfogyasztása 20 százalékkal csökkenti a depresszió kialakulásának kockázatát, köszönhetően a jótékony bélbaktériumokra gyakorolt kedvező hatásoknak – állítják a Harvard Medical School kutatói a Microbiome-ban megjelent cikkükben. A jelenség magyarázata a Faecalibacterium prausnitzii nevű speciális, a bélrendszerben élő mikroba, amelynek állománya, több más baktériumhoz hasonlóan akkor gyarapszik, ha citrusféléket eszünk – erre székletből származó genetikai mintákból következtettek a kutatók. Úgy tűnik, hogy ez a baktérium befolyásolja a kulcsfontosságú agykémiai anyagok, például a szerotonin és a dopamin termelődését – márpedig éppen ezek a hangulatunkat szabályozó neurotranszmitterek. A kutatók az F. preusnitzii alacsonyabb szintjét tapasztalták depresszióval diagnosztizált emberekben. A kutatók a teljes gyümölcs- vagy zöldségfogyasztást, vagy akár egyenként más gyümölcsöket, például almát vagy banánt is vizsgáltak, ám ekkor nem találtak összefüggést a fogyasztás és a depresszió kockázata között – úgy tűnik, ez a hatás kizárólag a citrusfélékre jellemző. Az eredmények egy kiterjedt, több mint 32 ezer középkorú nő bevonásával 2003 és 2017 között zajlott követéses vizsgálatból származnak. Az eredményeket később egy férficsoporton végzett kontrollvizsgálattal is igazolták.
HATÁR Pesszimista képet fest és azonnali cselekvést sürget friss fenntarthatósági jelentésében az európai akadémiákat összefogó tanácsadó testület (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC): az előző, 2021 januárjában bemutatott jelentéshez képest egy fikarcnyit sem javult a helyzet, sőt több szempontból is sokat romlottak bolygónk állapotának mutatói. A legújabb EASAC-jelentés szerzői szerint az egyre gyorsuló globális felmelegedés hatásai hatalmas károkat és életekben mérhető veszteségeket okoznak a világ minden részén, így Európában is. Mindeközben a biológiai sokféleség csökkenése folytatódik, az emberiség továbbra is makacsul pazarlóan bánik a bolygó erőforrásaival. Az emberiség számára biztonságos életteret biztosító, fajunk túléléséhez szükséges kilenc alapvető környezeti stabilitási mutató („planetáris határ”) közül hatnál már túlléptük a kritikus határt, és a hetediknél épp most zajlik a visszafordíthatatlannak látszó negatív folyamat. A hat bolygóhatár, amiken évekkel ezelőtt túlléptünk: a klímaváltozás, a bioszféra egységének megbomlása (a biodiverzitás csökkenése, fajok tömeges kihalása), a szabad természet mezőgazdasági térséggé és városokká történő átalakítása, az ivóvízpazarlás, a beavatkozás a nitrogén- és a foszfátciklusba, továbbá a vegyi és egyéb környezetszennyezés. A hetedik, amivel kapcsolatban az utóbbi időben értük el a kritikus határt, az óceánok elsavasodása.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
