Egy hét kultúra 2025/14.

  • Narancs
  • 2025. április 2.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

TŰZVÉSZ Szinte teljesen megsemmisült egy több mint 1300 éves buddhista templomegyüttes a Dél-Korea délkeleti részén pusztító erdő- és bozóttűzben. Az időszámításunk szerinti 681-ben alapított Goun templom területén található 30 épület mintegy kétharmada teljesen leégett. A tűzben elpusztult épületek között van egy 1668-ban emelt pavilon is, amely több műemlékhez hasonlóan nemzeti kulturális örökségi státusszal rendelkezdett. A történelmi jelentőségű templomegyüttes Észak-Kjongszang tartományban, a Deungun-hegy lábánál fekvő Uiszongban található. A március 22-én kirobbant tűzvész március 24-én érte el a templomkomp­lexumot, a koreai örökségvédelmi szolgálat pedig már az előző nap elkezdte az épületek kiürítését, így számos értékes vallási ereklyét sikerült megmenteni. Azokat a műemlékeket, amelyeket nem lehetett elszállítani, például egy óriási aranyozott Buddha-szobrot, tűzálló takarókkal igyekeztek megóvni a pusztulástól.

RESTITÚCIÓ A Tate Britain bejelentette, hogy visszaad egy Henry Gibbs-festményt egy belga zsidó műgyűjtő örököseinek, a képet ugyanis a második világháború idején a nácik rabolták el a családtól. Az angol festőművész 1654-ből származó alkotását, amely Aineiasz és családja Trójából való menekülését ábrázolja, 1994-ben vásárolta meg a londoni múzeum. Az intézmény közleménye szerint Samuel Hartveld műgyűjtő örökösei 2024 májusában nyújtották be a festmény visszaszolgáltatására irányuló keresetüket, s a bizonyítékok áttekintése után jogosnak ítélték a kérésüket. Maria Balshaw, a Tate igazgatója az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, kiterjedt vizsgálatok előzték meg a 17. századi alkotás három évtizeddel ezelőtti megvásárlását, akkor azonban még nem ismerték „a festmény korábbi tulajdonjogával kapcsolatos döntő tényeket”. Azóta kiderült, Henry Gibbs képe annak a 66 műtárgynak az egyike volt, amelyeket a nácik Samuel Hartveld antwerpeni galériájából foglaltak le 1942. március 26-án.

RENOIR OLCSÓN Egy pennsylvaniai antikvárium tulajdonosa mindössze 12 dollárt (nagyjából 4 ezer forint) fizetett azért a szénrajzért, amelyről azt állítja, hogy a francia impresszionista festőművész, Pierre-Auguste Renoir munkája. A régiségkereskedő még januárban, egy vidéki árverésen csapott le a rajza. Elmondása szerint bár rögtön sejtette, hogy valami nagyon különlegeset talált, csak később jött rá, hogy egy Renoir-képre bukkanhatott. Erre szerinte a rajz alatt olvasható aláírás, a jó minőségű keret, valamint a papír fajtája lehet a bizonyíték, a hátoldalán található bélyeg tanúsága szerint ráadásul a képet korábban egy nagy presztízsű importőr hozta be az Egyesült Államokba, majd adta el egy híres műgyűjtőnek. Az antikvárius felvette a kapcsolatot a Sotheby’sszel, az aukciósház pedig a New York-i Wildenstein Plattner Institute szakértőit kérte fel a műtárgy eredetének tisztázására. A feltételezések alapján az Aline Charigot-t, Renoir feleségét ábrázoló rajz hivatalos vizsgálatát a tervek szerint még áprilisban elvégzik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?