Egy hét kultúra 2025/14.

  • Narancs
  • 2025. április 2.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

TŰZVÉSZ Szinte teljesen megsemmisült egy több mint 1300 éves buddhista templomegyüttes a Dél-Korea délkeleti részén pusztító erdő- és bozóttűzben. Az időszámításunk szerinti 681-ben alapított Goun templom területén található 30 épület mintegy kétharmada teljesen leégett. A tűzben elpusztult épületek között van egy 1668-ban emelt pavilon is, amely több műemlékhez hasonlóan nemzeti kulturális örökségi státusszal rendelkezdett. A történelmi jelentőségű templomegyüttes Észak-Kjongszang tartományban, a Deungun-hegy lábánál fekvő Uiszongban található. A március 22-én kirobbant tűzvész március 24-én érte el a templomkomp­lexumot, a koreai örökségvédelmi szolgálat pedig már az előző nap elkezdte az épületek kiürítését, így számos értékes vallási ereklyét sikerült megmenteni. Azokat a műemlékeket, amelyeket nem lehetett elszállítani, például egy óriási aranyozott Buddha-szobrot, tűzálló takarókkal igyekeztek megóvni a pusztulástól.

RESTITÚCIÓ A Tate Britain bejelentette, hogy visszaad egy Henry Gibbs-festményt egy belga zsidó műgyűjtő örököseinek, a képet ugyanis a második világháború idején a nácik rabolták el a családtól. Az angol festőművész 1654-ből származó alkotását, amely Aineiasz és családja Trójából való menekülését ábrázolja, 1994-ben vásárolta meg a londoni múzeum. Az intézmény közleménye szerint Samuel Hartveld műgyűjtő örökösei 2024 májusában nyújtották be a festmény visszaszolgáltatására irányuló keresetüket, s a bizonyítékok áttekintése után jogosnak ítélték a kérésüket. Maria Balshaw, a Tate igazgatója az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, kiterjedt vizsgálatok előzték meg a 17. századi alkotás három évtizeddel ezelőtti megvásárlását, akkor azonban még nem ismerték „a festmény korábbi tulajdonjogával kapcsolatos döntő tényeket”. Azóta kiderült, Henry Gibbs képe annak a 66 műtárgynak az egyike volt, amelyeket a nácik Samuel Hartveld antwerpeni galériájából foglaltak le 1942. március 26-án.

RENOIR OLCSÓN Egy pennsylvaniai antikvárium tulajdonosa mindössze 12 dollárt (nagyjából 4 ezer forint) fizetett azért a szénrajzért, amelyről azt állítja, hogy a francia impresszionista festőművész, Pierre-Auguste Renoir munkája. A régiségkereskedő még januárban, egy vidéki árverésen csapott le a rajza. Elmondása szerint bár rögtön sejtette, hogy valami nagyon különlegeset talált, csak később jött rá, hogy egy Renoir-képre bukkanhatott. Erre szerinte a rajz alatt olvasható aláírás, a jó minőségű keret, valamint a papír fajtája lehet a bizonyíték, a hátoldalán található bélyeg tanúsága szerint ráadásul a képet korábban egy nagy presztízsű importőr hozta be az Egyesült Államokba, majd adta el egy híres műgyűjtőnek. Az antikvárius felvette a kapcsolatot a Sotheby’sszel, az aukciósház pedig a New York-i Wildenstein Plattner Institute szakértőit kérte fel a műtárgy eredetének tisztázására. A feltételezések alapján az Aline Charigot-t, Renoir feleségét ábrázoló rajz hivatalos vizsgálatát a tervek szerint még áprilisban elvégzik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.