Egy hét kultúra 2025/14.

  • Narancs
  • 2025. április 2.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

TŰZVÉSZ Szinte teljesen megsemmisült egy több mint 1300 éves buddhista templomegyüttes a Dél-Korea délkeleti részén pusztító erdő- és bozóttűzben. Az időszámításunk szerinti 681-ben alapított Goun templom területén található 30 épület mintegy kétharmada teljesen leégett. A tűzben elpusztult épületek között van egy 1668-ban emelt pavilon is, amely több műemlékhez hasonlóan nemzeti kulturális örökségi státusszal rendelkezdett. A történelmi jelentőségű templomegyüttes Észak-Kjongszang tartományban, a Deungun-hegy lábánál fekvő Uiszongban található. A március 22-én kirobbant tűzvész március 24-én érte el a templomkomp­lexumot, a koreai örökségvédelmi szolgálat pedig már az előző nap elkezdte az épületek kiürítését, így számos értékes vallási ereklyét sikerült megmenteni. Azokat a műemlékeket, amelyeket nem lehetett elszállítani, például egy óriási aranyozott Buddha-szobrot, tűzálló takarókkal igyekeztek megóvni a pusztulástól.

RESTITÚCIÓ A Tate Britain bejelentette, hogy visszaad egy Henry Gibbs-festményt egy belga zsidó műgyűjtő örököseinek, a képet ugyanis a második világháború idején a nácik rabolták el a családtól. Az angol festőművész 1654-ből származó alkotását, amely Aineiasz és családja Trójából való menekülését ábrázolja, 1994-ben vásárolta meg a londoni múzeum. Az intézmény közleménye szerint Samuel Hartveld műgyűjtő örökösei 2024 májusában nyújtották be a festmény visszaszolgáltatására irányuló keresetüket, s a bizonyítékok áttekintése után jogosnak ítélték a kérésüket. Maria Balshaw, a Tate igazgatója az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, kiterjedt vizsgálatok előzték meg a 17. századi alkotás három évtizeddel ezelőtti megvásárlását, akkor azonban még nem ismerték „a festmény korábbi tulajdonjogával kapcsolatos döntő tényeket”. Azóta kiderült, Henry Gibbs képe annak a 66 műtárgynak az egyike volt, amelyeket a nácik Samuel Hartveld antwerpeni galériájából foglaltak le 1942. március 26-án.

RENOIR OLCSÓN Egy pennsylvaniai antikvárium tulajdonosa mindössze 12 dollárt (nagyjából 4 ezer forint) fizetett azért a szénrajzért, amelyről azt állítja, hogy a francia impresszionista festőművész, Pierre-Auguste Renoir munkája. A régiségkereskedő még januárban, egy vidéki árverésen csapott le a rajza. Elmondása szerint bár rögtön sejtette, hogy valami nagyon különlegeset talált, csak később jött rá, hogy egy Renoir-képre bukkanhatott. Erre szerinte a rajz alatt olvasható aláírás, a jó minőségű keret, valamint a papír fajtája lehet a bizonyíték, a hátoldalán található bélyeg tanúsága szerint ráadásul a képet korábban egy nagy presztízsű importőr hozta be az Egyesült Államokba, majd adta el egy híres műgyűjtőnek. Az antikvárius felvette a kapcsolatot a Sotheby’sszel, az aukciósház pedig a New York-i Wildenstein Plattner Institute szakértőit kérte fel a műtárgy eredetének tisztázására. A feltételezések alapján az Aline Charigot-t, Renoir feleségét ábrázoló rajz hivatalos vizsgálatát a tervek szerint még áprilisban elvégzik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.