GONCOURT-DÍJ Laurent Mauvignier kapta az idén a Goncourt-díjat La maison vide (Az üres ház) című családregényéért. A legrangosabb francia irodalmi elismeréssel kitüntetett könyvében a szerző saját családja négy nemzedéken és a két világháborún átívelő történetét dolgozta fel, elsősorban a nők életén keresztül. Munkája során az 58 éves író felmenői emlékezete és személyes archívumai mellett a 19. századi családregények műfajára támaszkodott. Témaválasztásával kapcsolatban az AFP hírügynökségnek így nyilatkozott: „Azt hiszem, a családtörténetem több millió francia történetéhez hasonlít, a sötétebb oldalaival és dicsőségesebb részeivel együtt.” A Goncourt-díjat 1903 óta adják át, 1914 óta hagyományosan a párizsi Drouant étteremben, egy ebéd keretében. A jelentős marketingértékkel bíró elismerés jelképes, mindössze 10 eurós pénzjutalommal jár, egy szerző pedig csak egyszer kaphatja meg a díjat. Laurent Mauvignier díjának hírére reagálva a Magvető Kiadó bejelentette, az író Az éjszaka meséi című regénye Tótfalusi Ágnes fordításában 2026-ban jelenik meg magyarul.
KLIPSZEMLE November 6-án rendezték meg a Magyar Klipszemle díjátadóját az Akvárium Klubban. A kilencedik alkalommal meghirdetett szemle versenyprogramjának 26 kategóriájába összesen 150 videóklip került be. A fődíjat, azaz a legjobb klipért járó elismerést az idén megosztva nyerte el Pogány Induló Egy/Kettő (rendező: Büki Balázs), valamint Co Lee A dzsungel könyve című dalának klipje (Székely Róbert), míg Beton.Hofi Be vagyok zárva című dalának klipje (Kelemen Barni) a legjobb rendezés kategóriában győzött. Beton.Hofi klipjei további három kategóriában is nyertek: az Angyalok című dal klipje a legjobb styling/jelmez, a Pokol a legjobb mobilklip, az Anubii$-szal közös Pont jó pedig a legjobb AI videó díját kapta meg. Pogány Induló Egy/Kettője a fődíj mellett a legjobb operatőri munka (M. Deák Kristóf) elismerést is megkapta. A közönségdíj a Máklikőr zenekaré lett a Hűtlen tangó című alkotásért.
KOTTA A történelmi jelentőségű dokumentumok felvásárlásával és értékesítésével foglalkozó, pennsylvaniai székhelyű Raab Collection állítása szerint birtokukba került egy 9. századi kézirat, amely a nyugati zenetörténet legkorábbi ismert írásos feljegyzéseit tartalmazhatja. A Nyugat-Európából, feltehetőn a mai Németország területéről származó pergamenlap egy katolikus liturgiák során használt kódex része lehetett. A fennmaradt oldalon olvasható „alleluja” szó felett olyan jelzések figyelhetők meg, amelyek a hangmagasság emelkedésére és süllyedésére vonatkozó utasításokat jelölnek, mintegy vizuális segédeszközként a kántor vagy a pap számára. Noha zenei utasításokat már ókori agyagtáblákon is találtak a régészek (a Nikkal-himnusz például az időszámításunk előtti 14. századból származik), a nyugati zenetörténet legkorábbi ismert „kottái”, a laoni graduále és a St. Gallen-i cantatorium a 10. századra datálhatók. A mindeddig egy magángyűjteményben lappangó kézirat a Raab Collection szerint még ezeknél is régebbi lehet, az értékét pedig 80 ezer dollárra (mintegy 26,5 millió forint) becsülik.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
