Egy hét tudomány 2021/15.

  • Narancs
  • 2021. április 14.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

VÁROS Egy régóta elveszettnek hitt, csaknem 3400 éves város romjait tárták fel Egyiptomban: az Aten nevű települést a Nílus nyugati partján, a thébai nekropoliszban, III. Ramszesz temploma és II. Amenhotep síremléke között találták meg. Egykor az egyiptomi napistenről (Atenről, más írásmód szerint Atonról) nevezték el, és csaknem érintetlenül került elő – méreteit tekintve a legnagyobb feltárt településmaradvány Egyiptomban, amelyet a kutatók már Pompeiihez hasonlítanak. Lakói hirtelen hagyták el a várost, és költöztek egy másikba (talán a közeli Amarnába, amelyet Eknaton fáraó alapított). Atent az ő apja, az i. e. 14. század első felében (i. e. 1388–1353) uralkodó III. Amenhotep fáraó alapíthatta, és a város alatta élte virágkorát – ekkor a birodalom adminisztratív és gazdasági központja lehetett. A régészek meglepetésére nem csupán a házak néhol 3 méter vastag falai maradtak épen, de számos használati tárgy is, amelyeket a lakók (talán kultikus okokból) nem vihettek magukkal: egyebek közt gyűrűk, színes kerámiaedények, fonásra és szövésre szolgáló, valamint üvegkészítéshez és fémművességhez használt eszközök.

POR A korábban gondoltnál is nagyobb mennyiségű, évente mintegy 4700 tonna, 0,7 milliméternél kisebb (de akár 30 mikrométerig terjedő) szemcseátmérőjű, kozmikus eredetű por (avagy mikrometeor) hullik a Földre minden évben az űrből – erre jutott egy az Earth and Planetary Science Lettersben frissen publikált nemzetközi interdiszciplináris kutatás, amelynek nyomán immár pontosabban tudjuk becsülni, hogy a mikroszkopikus részecskék mekkora hányada ülepedik le bolygónk felszínére. A lehulló űrpor pontos mennyiségének meghatározásához húsz év alatt több ezer mintát gyűjtöttek és értékeltek a kutatók az antarktiszi Concordia állomás mellett, a jeges földrész Dome C régiójában (ahol a természetes feltételek kedveznek annak, hogy a mikrometeoritok érintetlenül megőrződjenek, és ne szennyeződjenek földi anyaggal). A kutatók szerint még mindig 17 millió tonna kozmikus por lebeg a légkörben, amely még nem rakódott le a Föld felszínére. A por nagy része valószínűleg elhaladó üstökösökből származik.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.