VÁROS Egy régóta elveszettnek hitt, csaknem 3400 éves város romjait tárták fel Egyiptomban: az Aten nevű települést a Nílus nyugati partján, a thébai nekropoliszban, III. Ramszesz temploma és II. Amenhotep síremléke között találták meg. Egykor az egyiptomi napistenről (Atenről, más írásmód szerint Atonról) nevezték el, és csaknem érintetlenül került elő – méreteit tekintve a legnagyobb feltárt településmaradvány Egyiptomban, amelyet a kutatók már Pompeiihez hasonlítanak. Lakói hirtelen hagyták el a várost, és költöztek egy másikba (talán a közeli Amarnába, amelyet Eknaton fáraó alapított). Atent az ő apja, az i. e. 14. század első felében (i. e. 1388–1353) uralkodó III. Amenhotep fáraó alapíthatta, és a város alatta élte virágkorát – ekkor a birodalom adminisztratív és gazdasági központja lehetett. A régészek meglepetésére nem csupán a házak néhol 3 méter vastag falai maradtak épen, de számos használati tárgy is, amelyeket a lakók (talán kultikus okokból) nem vihettek magukkal: egyebek közt gyűrűk, színes kerámiaedények, fonásra és szövésre szolgáló, valamint üvegkészítéshez és fémművességhez használt eszközök.
POR A korábban gondoltnál is nagyobb mennyiségű, évente mintegy 4700 tonna, 0,7 milliméternél kisebb (de akár 30 mikrométerig terjedő) szemcseátmérőjű, kozmikus eredetű por (avagy mikrometeor) hullik a Földre minden évben az űrből – erre jutott egy az Earth and Planetary Science Lettersben frissen publikált nemzetközi interdiszciplináris kutatás, amelynek nyomán immár pontosabban tudjuk becsülni, hogy a mikroszkopikus részecskék mekkora hányada ülepedik le bolygónk felszínére. A lehulló űrpor pontos mennyiségének meghatározásához húsz év alatt több ezer mintát gyűjtöttek és értékeltek a kutatók az antarktiszi Concordia állomás mellett, a jeges földrész Dome C régiójában (ahol a természetes feltételek kedveznek annak, hogy a mikrometeoritok érintetlenül megőrződjenek, és ne szennyeződjenek földi anyaggal). A kutatók szerint még mindig 17 millió tonna kozmikus por lebeg a légkörben, amely még nem rakódott le a Föld felszínére. A por nagy része valószínűleg elhaladó üstökösökből származik.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
