Egy hét kultúra 2021/15.

  • Narancs
  • 2021. április 14.

Interaktív

 Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

CENZÚRA Az olaszországi filmcenzúra hosszú korszaka ért véget április 5-én, amikor bejelentették, hogy megszüntetik az ország 1914-ben született filmes cenzúratörvényét. Az évszázados szabályozás miatt erkölcsi és vallási megfontolásokból a Cinecensura felmérése szerint csak 1944 óta 274 olasz, 130 amerikai és 321 más országban készült filmet érintett cenzúra, és több mint 10 ezer művet kellett valamilyen módon megváltoztatni, többek közt olyan rendezők munkáit, mint Federico Fellini. Bernardo Bertolucci Oscar-jelölt klasszikusát, Az utolsó tangó Párizsban című filmet például egészében betiltották, és szinte minden kópiáját megsemmisítették. A mostani bejelentés szerint ennek azonban vége, és ezentúl nem lehet erkölcsi vagy vallási okokból megakadályozni egy film bemutatását, illetve jelenetek kivágását előírni. Az új procedúra szerint a filmeseknek saját maguknak kell javaslatot tenniük filmjeik korhatár-besorolásáról, ezt pedig egy filmipari szakemberekből álló, 49 tagú testület hagyja majd jóvá.

MOZI Újra megnyitják Oroszország legrégebbi moziját. A moszkvai Hudozsesztvennij (Művész) moziban mutatták be anno Szergej Eisenstein filmtörténeti alapművé váló Patyomkin páncélosát 1926-ban, de a teremben megfordult Lev Tolsztoj is. A mozi az utóbbi hét évben felújítás miatt volt zárva. Az eredetileg kétszintes, eklektikus épületet 1909-ben adták át, és eleve mozgóképek vetítési helyének szánta a tervező, Nyikolaj Blagovescsenszkij. Az intézményt többször átalakították, hogy tartani tudja a lépést a műszaki eszközök korszerűsödésével, 1930-ban már itt mutatták be az első orosz hangosfilmeket, majd a színeseket is. Az épület műemlékként való helyreállítása 2014-ben kezdődött meg, újraalkották a 60-as években eltávolított homlokzati domborműveket, valamint visszakerült az eredeti „elektroszínház” felirat. A belső tereket korszerűsítették: egy 474 férőhelyes, két 47 férőhelyes és egy 21 férőhelyes termet hoztak létre. A tervek szerint a filmszínház a jövőben a kasszasikerfilmek helyett főként a művészi igényű filmekre koncentrálva fog üzemelni, emellett kulturális térként, könyvtárként, fesztiválok és közönségtalálkozók helyeként is használják majd. A mozit Florian Zeller francia író és rendező The Father című filmjének vetítésével nyitották újra, majd az április 23-tól 29-ig tartó Moscow International Film Festival (MIFF) részeként már itt is tartanak programokat és filmvetítéseket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.