Egy hét kultúra 2021/15.

  • Narancs
  • 2021. április 14.

Interaktív

 Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

CENZÚRA Az olaszországi filmcenzúra hosszú korszaka ért véget április 5-én, amikor bejelentették, hogy megszüntetik az ország 1914-ben született filmes cenzúratörvényét. Az évszázados szabályozás miatt erkölcsi és vallási megfontolásokból a Cinecensura felmérése szerint csak 1944 óta 274 olasz, 130 amerikai és 321 más országban készült filmet érintett cenzúra, és több mint 10 ezer művet kellett valamilyen módon megváltoztatni, többek közt olyan rendezők munkáit, mint Federico Fellini. Bernardo Bertolucci Oscar-jelölt klasszikusát, Az utolsó tangó Párizsban című filmet például egészében betiltották, és szinte minden kópiáját megsemmisítették. A mostani bejelentés szerint ennek azonban vége, és ezentúl nem lehet erkölcsi vagy vallási okokból megakadályozni egy film bemutatását, illetve jelenetek kivágását előírni. Az új procedúra szerint a filmeseknek saját maguknak kell javaslatot tenniük filmjeik korhatár-besorolásáról, ezt pedig egy filmipari szakemberekből álló, 49 tagú testület hagyja majd jóvá.

MOZI Újra megnyitják Oroszország legrégebbi moziját. A moszkvai Hudozsesztvennij (Művész) moziban mutatták be anno Szergej Eisenstein filmtörténeti alapművé váló Patyomkin páncélosát 1926-ban, de a teremben megfordult Lev Tolsztoj is. A mozi az utóbbi hét évben felújítás miatt volt zárva. Az eredetileg kétszintes, eklektikus épületet 1909-ben adták át, és eleve mozgóképek vetítési helyének szánta a tervező, Nyikolaj Blagovescsenszkij. Az intézményt többször átalakították, hogy tartani tudja a lépést a műszaki eszközök korszerűsödésével, 1930-ban már itt mutatták be az első orosz hangosfilmeket, majd a színeseket is. Az épület műemlékként való helyreállítása 2014-ben kezdődött meg, újraalkották a 60-as években eltávolított homlokzati domborműveket, valamint visszakerült az eredeti „elektroszínház” felirat. A belső tereket korszerűsítették: egy 474 férőhelyes, két 47 férőhelyes és egy 21 férőhelyes termet hoztak létre. A tervek szerint a filmszínház a jövőben a kasszasikerfilmek helyett főként a művészi igényű filmekre koncentrálva fog üzemelni, emellett kulturális térként, könyvtárként, fesztiválok és közönségtalálkozók helyeként is használják majd. A mozit Florian Zeller francia író és rendező The Father című filmjének vetítésével nyitották újra, majd az április 23-tól 29-ig tartó Moscow International Film Festival (MIFF) részeként már itt is tartanak programokat és filmvetítéseket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.