Egy hét kultúra 2021/15.

  • Narancs
  • 2021. április 14.

Interaktív

 Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

CENZÚRA Az olaszországi filmcenzúra hosszú korszaka ért véget április 5-én, amikor bejelentették, hogy megszüntetik az ország 1914-ben született filmes cenzúratörvényét. Az évszázados szabályozás miatt erkölcsi és vallási megfontolásokból a Cinecensura felmérése szerint csak 1944 óta 274 olasz, 130 amerikai és 321 más országban készült filmet érintett cenzúra, és több mint 10 ezer művet kellett valamilyen módon megváltoztatni, többek közt olyan rendezők munkáit, mint Federico Fellini. Bernardo Bertolucci Oscar-jelölt klasszikusát, Az utolsó tangó Párizsban című filmet például egészében betiltották, és szinte minden kópiáját megsemmisítették. A mostani bejelentés szerint ennek azonban vége, és ezentúl nem lehet erkölcsi vagy vallási okokból megakadályozni egy film bemutatását, illetve jelenetek kivágását előírni. Az új procedúra szerint a filmeseknek saját maguknak kell javaslatot tenniük filmjeik korhatár-besorolásáról, ezt pedig egy filmipari szakemberekből álló, 49 tagú testület hagyja majd jóvá.

MOZI Újra megnyitják Oroszország legrégebbi moziját. A moszkvai Hudozsesztvennij (Művész) moziban mutatták be anno Szergej Eisenstein filmtörténeti alapművé váló Patyomkin páncélosát 1926-ban, de a teremben megfordult Lev Tolsztoj is. A mozi az utóbbi hét évben felújítás miatt volt zárva. Az eredetileg kétszintes, eklektikus épületet 1909-ben adták át, és eleve mozgóképek vetítési helyének szánta a tervező, Nyikolaj Blagovescsenszkij. Az intézményt többször átalakították, hogy tartani tudja a lépést a műszaki eszközök korszerűsödésével, 1930-ban már itt mutatták be az első orosz hangosfilmeket, majd a színeseket is. Az épület műemlékként való helyreállítása 2014-ben kezdődött meg, újraalkották a 60-as években eltávolított homlokzati domborműveket, valamint visszakerült az eredeti „elektroszínház” felirat. A belső tereket korszerűsítették: egy 474 férőhelyes, két 47 férőhelyes és egy 21 férőhelyes termet hoztak létre. A tervek szerint a filmszínház a jövőben a kasszasikerfilmek helyett főként a művészi igényű filmekre koncentrálva fog üzemelni, emellett kulturális térként, könyvtárként, fesztiválok és közönségtalálkozók helyeként is használják majd. A mozit Florian Zeller francia író és rendező The Father című filmjének vetítésével nyitották újra, majd az április 23-tól 29-ig tartó Moscow International Film Festival (MIFF) részeként már itt is tartanak programokat és filmvetítéseket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

„A harmincas-negyvenesek gyakran megkérdezik maguktól, hogy miért élünk még mindig itt”

Soltész Béla Osztatlan közös című második novelláskötetének szereplői átlagos emberek, akik a 2020-as évek rossz közhangulata ellenére, a polikrízis közepette próbálnak boldogulni. Generációs tapasztalatokról és az élet minden területére beférkőző politikáról is beszélgettünk a szerzővel, aki társadalomtudósként a migráció hatásait kutatja, dél-amerikai kalandjairól pedig útleírásaiban számolt be.

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.