Egy hét tudomány 2021/30.

  • Narancs
  • 2021. július 28.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

MAJOM Gorillákra támadtak csimpánzok egy gaboni nemzeti parkban – a két gorillakölyök életét követelő, még 2019-ben történt támadást német tudósok (az osnabrücki egyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársai) figyelték meg. Ez az első dokumentált eset, amikor csimpánzok támadtak egy másik hominida (ráadásul szintén a Homininae alcsaládba tartozó) faj egyedeire. A csimpánzok a gaboni Loango Nemzeti Parkban közös területen osztoznak a gorillákkal – 45 csimpánz viselkedését a 2005-ben indult Loango Csimpánzprojekt keretében vizsgálják német kutatók, akik főleg a csoportösszetételt, a társas kapcsolatokat, a szomszédos csoportokkal való interakciókat, a vadászati szokásokat, az eszközhasználatot és a kommunikációt tanulmányozzák. A csimpánzok és a gorillák közötti találkozásokat eddig viszonylag békésnek tekintették a kutatók, még az is előfordult, hogy a két faj képviselői egymással játszottak. A Scientific Reportsban publikált, nagyjából egyórás összecsapás alatt a csimpánzok összefogtak, és megtámadták a gorillákat, majd erőfölényüket kihasználva jó részüket megfutamították. Két gorillakölyök azonban elszakadt az anyjától, velük kíméletlenül végeztek a csimpánzok.

LAGÚNA Egy régóta tenger által borított római utat találtak a régészek a velencei lagúnában: az 1200 méter hosszú útszakasz bizonyítja, hogy a környék a római korban is sűrűn lakott lehetett. A rómaiak az egész birodalomra kiterjedő sűrű úthálózatot építettek ki, amelynek számos fennmaradt, illetve rekonstruált szakasza ma is fontos régészeti emléknek számít. A mostani lelet is bizonyítja, hogy az úthálózat nem csupán a szárazulatokat szelte át, de részlegesen és időszakosan vízzel borított területeken, illetve folyódeltákon, lagúnákon és mocsárvidékeken át is vezetett. A most megtalált útmaradvány például valószínűleg egy homokos hátságon át vezethetett, a mostaninál jóval alacsonyabb tengerszint mellett – ám idővel az Adriai-tenger elnyelte ezt a szakaszt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Címszereplők

  • Kiss Annamária

Az elmúlt évad során a Katona József Színházban is láthattuk Médeia drámáját (Bagossy Júlia rendezésében), de hogy ne menjünk messzire, a Jurányiban is futott a Czukor Balázs által színre vitt változat.

Feladatmegoldás

Az OSA Archívum nem először foglalkozik azzal, hogy a legnagyobb haláltábor hogyan él tovább a magyar történeti tudatban. (Auschwitzba 56 nap alatt 430 ezer vidéki magyar zsidót hurcoltak, és a tábor minden harmadik áldozata magyar volt.)

Ki a mi barátunk?

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek, és elválasztja az embe­reket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határátkelési pont két ország között” – mondotta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kedden, a Veľký Horeš (Nagygéres) és a magyarországi Nagyrozvány közti rövid összekötő út átadó ünnepségén.

Mindent jól csináltunk

„A négy és fél órán át tartó tárgyalás során a fenyegetőző férfi egyetlen alkalommal sem közölte, hogy robbantásra készül” – ezt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója közölte azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyen a szeptember 20-án történtekről számolt be.

Arcah végnapjai

Alighanem az örmény–azeri konfliktus utolsó felvonásához ­érkeztünk a múlt héten. Azerbajdzsán visszanyerte ellenőrzését Hegyi-Karabah, a területén lévő, örmény többségű, s az 1992–1994-es háború óta magát függetlennek tudó enklávé ­fölött. Lesz-e maradása az itt élő 120 ezer örménynek, hogyan tékozolta el utolsó szövetségesét a térségben Moszkva, és ­maradtak-e jó fiúk a történet végén?

Herszoni történet

A háború alatt Herszon lakosságának java része elmenekült, csak néhány tízezren maradtak és dacoltak a megszállókkal. Olena férje nem sokkal azután halt meg, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a várost.

Nicsak, ki hallgat?

„Ma Magyarországon, ahol az állami beruházások még mindig jelentős mértékűek, ahol kormány által támogatott hitelkonstrukciók működnek, ahol az adórendszer kevéssé stabil, ahol állami cégek hiteleket vesznek fel üzleti bankoktól; nos, egy ilyen gazdaságban elég tág tere van annak, hogy alkuk köttessenek a kormány és a bankok között.”

"Amióta az eszemet tudom, Orbán a miniszterelnök"

  • Dusza Erika

A TASZ a napokban osztotta ki az idei SZABAD-díjakat, a fiatalok kategóriában a jelöltek között volt az ADOM Diákmozgalom is. A szervezet 16 esztendős kommunikációs vezetőjével és borsodi koordinátorával, Merucza Tibor Alexszel a fiatalok közéleti aktivizmusáról, személyes indíttatásról, jövőképről beszélgettünk.

Új szelek

Érezhetően megélénkült a kádermozgás Dunakeszi és Göd térségében, miután nyáron igazságügyi miniszterré nevezték ki Tuzson Bence országgyűlési képviselőt. Dunakeszin bizonytalanná vált a kormánypárti polgármester újraindítása, a város fideszesei pedig közben Gödöt is „felügyelik”.

„Uram, nem csak fólia lesz itt”

Dolgozni jöhet, de munka után menjen vissza a szállására. Vásárolhat a boltban, de eszébe ne jusson körülnézni a falunapon! Akiknek van rá hatalmuk, úgy ­próbálják szabályozni a vendégmunkások életét, hogy ittlétük minél kevesebb ellenérzést váltson ki a ­helyiekből. Mégis akadnak letelepedők.