Egy hét tudomány 2021/30.

  • Narancs
  • 2021. július 28.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

MAJOM Gorillákra támadtak csimpánzok egy gaboni nemzeti parkban – a két gorillakölyök életét követelő, még 2019-ben történt támadást német tudósok (az osnabrücki egyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársai) figyelték meg. Ez az első dokumentált eset, amikor csimpánzok támadtak egy másik hominida (ráadásul szintén a Homininae alcsaládba tartozó) faj egyedeire. A csimpánzok a gaboni Loango Nemzeti Parkban közös területen osztoznak a gorillákkal – 45 csimpánz viselkedését a 2005-ben indult Loango Csimpánzprojekt keretében vizsgálják német kutatók, akik főleg a csoportösszetételt, a társas kapcsolatokat, a szomszédos csoportokkal való interakciókat, a vadászati szokásokat, az eszközhasználatot és a kommunikációt tanulmányozzák. A csimpánzok és a gorillák közötti találkozásokat eddig viszonylag békésnek tekintették a kutatók, még az is előfordult, hogy a két faj képviselői egymással játszottak. A Scientific Reportsban publikált, nagyjából egyórás összecsapás alatt a csimpánzok összefogtak, és megtámadták a gorillákat, majd erőfölényüket kihasználva jó részüket megfutamították. Két gorillakölyök azonban elszakadt az anyjától, velük kíméletlenül végeztek a csimpánzok.

LAGÚNA Egy régóta tenger által borított római utat találtak a régészek a velencei lagúnában: az 1200 méter hosszú útszakasz bizonyítja, hogy a környék a római korban is sűrűn lakott lehetett. A rómaiak az egész birodalomra kiterjedő sűrű úthálózatot építettek ki, amelynek számos fennmaradt, illetve rekonstruált szakasza ma is fontos régészeti emléknek számít. A mostani lelet is bizonyítja, hogy az úthálózat nem csupán a szárazulatokat szelte át, de részlegesen és időszakosan vízzel borított területeken, illetve folyódeltákon, lagúnákon és mocsárvidékeken át is vezetett. A most megtalált útmaradvány például valószínűleg egy homokos hátságon át vezethetett, a mostaninál jóval alacsonyabb tengerszint mellett – ám idővel az Adriai-tenger elnyelte ezt a szakaszt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.