Egy hét kultúra 2021/30.

  • Narancs
  • 2021. július 28.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

COURBET 1862-ben, kilenc évvel a botrányt keltő A fürdőzők című képe után Gustave Courbet (1819–1877) elkészítette festménye „folytatását”. A Fürdőző nők az erdőben című kis méretű, mindössze 41×33 centis kép láttán már senki nem emlegetett „erkölcsi fertőt”, ami persze semmit nem von le az értékéből. A képet 1908-ban Hatvany Ferenc vásárolta meg egy párizsi árverésen. 1944-ben, Budapest ostroma idején a Hatvany-gyűjtemény sok értékes darabjával együtt a Fürdőző nők az erdőben is banki letétbe került, majd hadizsákmányként magával vitte a Vörös Hadsereg. A sokáig ismeretlen sorsú kép idén májusban váratlanul a Sotheby’s árverésén bukkant fel, s kelt el 320 ezer dolláros leütési áron. Az új tulajdonos személye ismeretlen, csupán azt tudni, hogy magyar magánszemélyről van szó, és a kép is Magyarországra került. A tervek szerint novemberben a Szépművészeti Múzeumban is bemutatják egy kamarakiállítás keretében.

HUMBOLDT Két évvel az átadási határidő után végre kiállítások is nyíltak a Berlin Múzeum-sziget legújabb kultúrcentrumában, a Humboldt Forumban. A lebontott keletnémet köztársasági palota helyén, a korábbi városi palota „felhasználásával” megépült kiállító- és kulturális központ a német állam 640 millió eurós gigaberuházása volt, amelynek megnyitását előbb a tervezettnél magasabb költségek, később pedig a pandémia hátráltatta. Igaz, hogy 2020 decemberében tartottak egy internetes megnyitót, de valóságos kiállítások csak július 20-án nyíltak. Ezek közé tartozik a Terrible Beauty: Elephant – Human – Ivory, amely az elefántcsont-kereskedelem történetét mutatja be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.