Egy hét tudomány 2024/27.

  • Narancs
  • 2024. július 3.

Interaktív

Rövid hírek: hó, gáz, tű...

GÁZ Sikerült azonosítani öt olyan mesterségesen előállítható üvegházhatású gázt (fluorvegyületeket), amelyek jelenléte egy exobolygó légkörében azt jelezheti, hogy az égitestet egy távoli civilizáció terraformálta, azaz tette lakhatóvá. Edward Schwieterman asztrobiológus (University of California) és kollégái az Astrophysical Journal hasábjain publikálták kutatási eredményeiket, amely szerint ezek a technoszignatúrának is tekinthető gázok már igen kis koncentrációban is kimutathatók az adott bolygó atmoszférájában a NASA/ESA/CSA James Webb űrteleszkópja és más, később a távolabbi űrbe telepített távcsövek segítségével. Eme üvegházhatású gázok között találni a kén-hexafluoridot, amely a bolygó felszínéről visszavert hosszúhullámú elektromágneses sugárzás elnyelésében (ez az üvegházhatás alapja) 23 500-szor olyan hatékony, mint a szén-dioxid. Ez annyit is jelent, hogy egy hólabdaszerű fagyott bolygóból némi SF6 segítségével tudnánk olyan állapotú égitestet kialakítani, amelynek a felszínén már találni folyékony vizet. Az azonosított vegyületek előnye, hogy rendkívül hosszú ideig megmaradnak az adott bolygó légkörében – azaz potenciálisan 50 ezer évig tudnak Föld-szerű állapotot fenntartani egy bolygó felszínén és légkörében.

Először 40 ezer éve jelentek meg Eurázsia keleti, akkortájt igen hideg klímájú régiójában olyan varrótűk, amelynek fokán a cérnaszál befűzésére alkalmas rés („szem”) található – a Science Advances folyóiratban megjelent cikk szerint a speciálisan varrásra alkalmas tűk használata elősegítette a ruházkodás forradalmát, amire nagy szükség is volt a pleisztocén időszak hidegre fordult (glaciális) periódusaiban. A csontból készült varrótűk lehetővé tették, hogy az eredetileg klimatikus kényszerek miatt, szigetelésként viselt, többrétegű ruhák szociálisan is jelentéssel bíró viseletekké alakuljanak – különösen hasznosak voltak a ruhadíszek elkészítésénél. A ruhákon viselt közös szimbólumok révén erősödött a közösség kohéziója, ráadásul a viselet segítségével nagyobb és komplexebb társadalmak épülhettek ki, amelyek idővel sikerrel hódították meg az időlegesen, vagy akár állandóan hideg régiókat is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.