Egy hét kultúra 2024/27.

  • Narancs
  • 2024. július 3.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

CSÓNAK A június 26. és 30. között megrendezett Glastonbury Festival pénteki napján egy mentőmellényes bábukkal teli gumicsónak jelent meg a közönségben az Idles koncertje közben. Mivel a bristoli punkbanda dalszövegei gyakran reflektálnak a menekült­válságra, fogalmaznak meg kritikát a jobboldali kormánnyal szemben és szólítanak fel empátiára, sokan azt gondolták, hogy egy betervezett látványelemről van szó. Az együttes azonban másnap közölte, nem tudtak az akcióról, és számukra is csak a fellépést követően derült ki, hogy a csónak a világhírű utcai művész, Banksy alkotása volt. A La Manche csatornán átkelni próbáló menekülteknek emléket állító installációt az Idles Danny Nedelko című száma közben adta kézről kézre a tömeg. A dal első két sora: „My blood brother is an immigrant / A beautiful immigrant”. A zenei fesztivál idei kísérőprogramjainak központi tematikája volt a menekültek helyzete, így több, a témával foglalkozó képzőművészeti alkotással is találkozhattak a látogatók.

VISSZASZOLGÁLTATOTT MATISSE Az amszterdami Stedelijk Museum június 25-én jelentette be, hogy visszaad egy Henri Matisse-festményt egy, a náci Németországból elmenekült zsidó textilgyáros örököseinek. A holland restitúciós bizottság döntése szerint Matisse 1920/21-ből származó Odalisque című művét azért kell visszaszolgáltatni Albert Stern jogutódjainak, mert a festmény hajdani tulajdonosváltása „minden valószínűség szerint összefüggésben volt a megszálló erők zsidó lakosság elleni intézkedéseivel”. Az örökösöket képviselő Commission for Looted Art in Europe közleménye szerint a Stern családot 1933-tól Németországban, majd 1937-től Hollandiában is üldözték, ahol megfosztották őket a vagyonuktól. Próbálták elhagyni Európát, 1941-ben a Matisse-képet is a menekülés reményében adták el a Stedelijk Museumnak. Albert Sternt és feleségét végül két különböző koncentrációs táborba deportálták. Albert 1945 januárjában halt meg Laufenben, felesége túlélte a holokausztot, és a háború után az Egyesült Királyságba emigrált.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.