Egy hét kultúra 2024/27.

  • Narancs
  • 2024. július 3.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

CSÓNAK A június 26. és 30. között megrendezett Glastonbury Festival pénteki napján egy mentőmellényes bábukkal teli gumicsónak jelent meg a közönségben az Idles koncertje közben. Mivel a bristoli punkbanda dalszövegei gyakran reflektálnak a menekült­válságra, fogalmaznak meg kritikát a jobboldali kormánnyal szemben és szólítanak fel empátiára, sokan azt gondolták, hogy egy betervezett látványelemről van szó. Az együttes azonban másnap közölte, nem tudtak az akcióról, és számukra is csak a fellépést követően derült ki, hogy a csónak a világhírű utcai művész, Banksy alkotása volt. A La Manche csatornán átkelni próbáló menekülteknek emléket állító installációt az Idles Danny Nedelko című száma közben adta kézről kézre a tömeg. A dal első két sora: „My blood brother is an immigrant / A beautiful immigrant”. A zenei fesztivál idei kísérőprogramjainak központi tematikája volt a menekültek helyzete, így több, a témával foglalkozó képzőművészeti alkotással is találkozhattak a látogatók.

VISSZASZOLGÁLTATOTT MATISSE Az amszterdami Stedelijk Museum június 25-én jelentette be, hogy visszaad egy Henri Matisse-festményt egy, a náci Németországból elmenekült zsidó textilgyáros örököseinek. A holland restitúciós bizottság döntése szerint Matisse 1920/21-ből származó Odalisque című művét azért kell visszaszolgáltatni Albert Stern jogutódjainak, mert a festmény hajdani tulajdonosváltása „minden valószínűség szerint összefüggésben volt a megszálló erők zsidó lakosság elleni intézkedéseivel”. Az örökösöket képviselő Commission for Looted Art in Europe közleménye szerint a Stern családot 1933-tól Németországban, majd 1937-től Hollandiában is üldözték, ahol megfosztották őket a vagyonuktól. Próbálták elhagyni Európát, 1941-ben a Matisse-képet is a menekülés reményében adták el a Stedelijk Museumnak. Albert Sternt és feleségét végül két különböző koncentrációs táborba deportálták. Albert 1945 januárjában halt meg Laufenben, felesége túlélte a holokausztot, és a háború után az Egyesült Királyságba emigrált.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.