KEDV A gyógyszertári probiotikumokból vagy fermentált élelmiszerekből (pl. joghurt, kimchi) származó jótékony bélbaktériumok javíthatják kedélyállapotunkat, körülbelül ugyanannyi idő alatt, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy az antidepresszánsok elkezdjenek működni – az eredményről a npj Mental Health Research számolt be. A véletlen kiválasztásos, placebokontrollált vizsgálatokon 88 egészséges résztvevőt teszteltek, akiknél korábban nem diagnosztizáltak mentális betegséggel kapcsolatos tüneteket: felük probiotikumot, másik felük placebót kapott négy hétig. A vizsgálat elején és végén sztenderd mentálhigiénés kérdőíveket töltöttek ki, közben minden résztvevő napi jelentést készített a hangulatáról. Ez a megközelítés olyan finom érzelmi változásokat ragadott meg, amelyeket a hagyományos értékelések gyakran figyelmen kívül hagynak. A vizsgálat során kiderült, hogy a probiotikumok kifejezetten segítettek csökkenteni a negatív érzéseket: a javulás a kéthetes küszöb körül kezdődött, ami hasonló a hagyományos antidepresszánsok idővonalához. Ez arra utal, hogy mind az antidepresszánsok, mind a probiotikumok közös idegpályákra hatnak, mint például a bél- és emésztési rendszer és az agy közötti fő kapcsolatot megteremtő bolygóidegre, ezzel függ össze gyulladáscsökkentő hatásuk.
JEL Akár esetleges szerves létformák jelenlétére utaló (potenciálisan bioszignatúra) gázokat mutatott ki a James Webb űrteleszkóp a K2-18b szuper-Föld típusú exobolygó légkörében – adta hírül az Astrophysical Journal Letters. Az amerikai, az európai és a kanadai űrkutató intézet (NASA, ESA, CSA) által közösen üzemeltetett Webb közeli infravörösben (0,8–5 mikrométeres hullámhosszon) mérő spektrográfjai dimetil-szulfid vagy/és dimetil-diszulfid nyomait azonosították a bolygó légkörében. Ezeket a kéntartalmú szerves vegyületeket földi körülmények között mikrobiális élőlények, tipikusan tengeri planktonok állítják elő. Habár egy eddig ismeretlen kémiai mechanizmus révén is keletkezhettek a bolygó légkörében, eddig ez a legerősebb bizonyíték arra, hogy létezhet élet egy a Naprendszeren kívüli bolygón.
TINTA Egy eleven, mindössze 30 centiméteres fiatal gigászkalmárt (Mesonychoteuthis hamiltoni) filmezett le a Schmidt Ocean Institute kutatóhajójának fedélzetén utazó tengerbiológus csapat a déli-Sandwich-szigeteki vizeken, a kalmárfaj természetes környezetében, mintegy 600 méter mélyen. A kalmárok Cranchiidae családjába tartozó, tízkarú óriáspolip-féle jórészt az Antarktisz-közeli tengerekben él, akár 10–14 méteresre is megnő, tömege elérheti 500–700 kilogrammot: az egyik legnehezebb gerinctelen állat a Földön. Életciklusukról keveset lehet tudni, de annyi biztos, hogy míg a fiatal példányok teste áttetsző, később elveszítik ezt a tulajdonságukat.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
