POMPEJI A túlélők egy része visszatért a Vezúv 79-ben lezajlott (ún. pliniusi) kitörése által elpusztított Pompejibe – állítják a vulkáni törmelék által beborított romváros feltárásában részt vevő régészek, közöttük a német Gabriel Zuchtriegel, az ásatások vezetője, aki az idén megjelent könyvében számolt be a Pompejivel kapcsolatos új eredményekről. Az óriási mennyiségű vulkáni törmelékkel beborított, hatalmas piroklasztárak által letarolt Pompeji egykor több mint 20 ezer embernek adott otthont – a becslések szerint lakosságának 15–20 százaléka halt meg a vulkánkitörésben. Már korábban is feltételezte néhány kutató, hogy a kitörést követően visszatértek ide azok, akik nem engedhették meg maguknak, hogy máshova költözzenek. A régészek szerint a visszaköltöző lakosok a régi házak felső emeleteit foglalták el, a korábbi földszinteket pedig pincékké alakították át, ahol tűzhelyek, kisebb malmok működtek. Emellett a visszatérők sok értékes tárgyat is találhattak, amelyek a korábban ott élőktől maradtak. Az új ásatások tanúsága szerint a vulkánkitörés után részben újra benépesült Pompeji már nem város, sokkal inkább lepusztult agglomerációs település, Gabriel Zuchtriegel szavai szerint egyfajta „favela” lehetett. A régészek már korábban is észlelték, hogy a lakosság egy része visszaköltözött a városba a pusztítás után, de a nyomok jelentős részét tönkretették a korábbi ásatások során.
EMBER Rejtélyes emberfélék éltek Celebesz (Sulawesi) szigetén legalább 1,04 millió évvel ezelőtt – a felfedezésről a Nature számolt be. Az ásatások során előbb 194 ezer éves kőtárgyakat tártak fel Talepu lelőhelyen: a University of Griffith régészei arra jutottak, hogy kőtárgyak találhatók a közeli Calio lelőhelyen is, fosszilis rétegekben, amelyek legalább 1,04 millió évesek, de akár 1,48 millió évesek is lehetnek. Ez a felfedezés arra utal, hogy Celebesz szigetét nagyjából Flores szigetével egy időben, ha nem korábban népesítették be a korai emberfélék. Az archaikus emberfélék elterjedése Délkelet-Ázsia szárazföldjén (Szunda) túlra a legkorábbi bizonyíték arra, hogy a korabeli emberek óceáni akadályokon átkelve elszigetelt szárazföldi területeket értek el. Mind ez idáig az emberfélék legkorábbi nyomát a Szundától keletre fekvő óceáni szigetövezetben, Flores szigetén találták: a Wolo Sege lelőhelyen lelt töredékes kőtárgyak 1,02 millió évesek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
