IMMUN Az emberi immunrendszer nemcsak védekezik a vírusok ellen, hanem bizonyos esetekben olyan mutációkat is előidéz bennük, amelyek megkönnyítik, hogy felismerje azokat – állják magyar kutatók. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetében működő Rendszerimmunológiai Kutatócsoport a Nature Communicationsben megjelent tanulmánya a koronavírus-járvány alatt a SARS-CoV-2-ről összegyűlt adatok elemzése során jutott erre a következtetésre. A kutatók a kórokozó időbeli változását vizsgálták részletesen – ehhez több ezer SARS-CoV-2-variáns fehérjéit elemezték. Kiderült, hogy a vírus örökítőanyagában létrejövő mutációk jelentős részéért a szervezetünk úgynevezett APOBEC-molekulái a felelősek. Ezek az enzimek a korai, nem specifikus immunválasz részei, és képesek megváltoztatni a vírusok genetikai kódját. A kutatás eredményei szerint az általuk okozott mutációk erősítik a későbbi immunválaszt: olyan fehérjeváltozásokat hoznak létre, amelyeket könnyebben bemutathatnak azok az ún. HLA-molekulák, amelyek azért felelősek, hogy a sejtekben elbújó vírusok láthatóvá váljanak az immunrendszerünk sejtjei számára. A jelenség nemcsak a koronavírussal, hanem más vírusokkal kapcsolatban is kimutatható. A kutatás a személyre szabott orvoslásban is új lehetőségeket nyithat, ráadásul segítheti új vakcinák fejlesztését, mivel az APOBEC által előidézett mutációk előre jelezhetők.
ÁRAMLAT Évszázadokig fennálló, főleg a nyári időszakot érintő extrém aszályt okozhat Európának egy kulcsfontosságú atlanti áramlat összeomlása az óceánba kerülő gleccserolvadék miatt – állítja egy kutatócsoport különböző éghajlati forgatókönyvek összehasonlítása nyomán; az eredményről a Live Science számolt be. Az Atlanti Meridionális Visszaforduló Cirkuláció (AMOC) a déli féltekéről az északi féltekére szállítja a hőt, és segít szabályozni a globális éghajlatot – ennek leállása kritikus fordulópont (tipping point) lehet. Az új tanulmányban a kutatók nyolc szimulációt futtattak le, közülük kettő azt vizsgálta, hogy mi történne a csapadékkal, ha az emberiség szén-dioxid-kibocsátása a század közepén tetőzne, majd csökkenni kezdene (ez az RCP4.5 néven ismert forgatókönyv), és kisebb vagy nagyobb mennyiségű édesvíz árasztaná el az Atlanti-óceánt. Nagyobb mennyiség esetén az áramlat végül összeomlana, kisebb mennyiségű, a sókoncentrációt, sűrűséget és az energiaszállító képességet befolyásoló édesvíz beáramlása után az AMOC helyreállna. Az áramlat leállása nem csupán hidegebb éghajlattal fenyeget Európa nagy részén, de lényegesen szárazabb klímával is.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
