Interjú

„Ha esik, ha fúj”

Lázs Sándor és Borsody István televíziós szerkesztők

  • M. László Ferenc
  • 2019. november 10.

Interaktív

Lapzártánkkal egy időben, október 7-én vetítette az RTL Klub a történelmi legendákat feldolgozó, 2002 óta folyamatosan futó XXI. század című műsora 500. epizódját. Lázs Sándor korábbi felelős szerkesztővel és a posztot 2017 óta betöltő Borsody Istvánnal beszélgettünk.

Magyar Narancs: Mivel készültök, lesz ünnepi adás? (Az interjúnk október 2-án készült – a szerk.)

Borsody István: Rendkívüli adás nem lesz, de a Híradó foglalkozni fog velünk, illetve az előző adás végén bejelentettük, hogy az 500. következik a jövő héten.

MN: Van abszolút kedvencetek az 500 adás között?

Lázs Sándor: Moskovics Judit filmje Soós Imre haláláról (a 27 éves színész 1957-ben lett öngyilkos, halála körülményei a mai napig tisztázatlanok – MLF), vagy István filmje Kádár János gyerekkoráról: talált olyanokat, akik találkoztak vele, amikor már vezetőként visszalátogatott Kapolyra. Kedvelem Veress Krisztinának az otthonkáról készült anyagát: egy ruhadarab történetéből egy egész korszak bomlik ki. Mindegyik korrajz más szemszögből.

Borsody István: Nekem nagy kedvencem az 1989-es román forradalomról szóló film. Izgalmas volt elkészíteni a zuglói nyilasperről (22 évvel a világháborút követően 19 pártszolgálatosból hármat halálra ítéltek – MLF) szóló anyagot, ugyanis találtunk a rendőrségi múzeum raktárában olyan 1967-es filmszalagokat, amelyeket soha nem mutattak be korábban. Két év volt, mire elkészültünk, hiszen ezeket még digitalizálni is kellett. Erre azért is büszke vagyok, mert komoly kutatás áll mögötte, olyasmivel jöttünk elő, ami gazdagította a történelmi ismereteinket: a nyilasok az előkerült felvételeken maguk mondják el, hogy mit követtek el. Vannak hivatkozások az anyagra, de visszhangtalan lett, ami meglepett, pedig akár a történe­lem­órákon is kiváló szemléltetőanyag lehetne.

MN: Melyik elkészítése emésztette fel a legtöbb időt?

Borsody István: Ez, na meg a Páger Antalról szóló epizód, azt Sanyi kezdte el, majd én fejeztem be. A Faludy Györgyről szóló rész elkészítése nem volt nagyon sok idő, csak később került adásba, mert kikötötte, hogy csak halála után vetíthetjük le.

MN: Miért?

Lázs Sándor: Mert az élete legintimebb dolgairól beszélt, amelyekről előtte nem, legfeljebb beleírta a könyveibe, de más, ha ezt a kamerába mondja valaki. Hogy milyen fiúkat és lányokat szeretett. Feltehetően tartott attól, hogy meggyűlölik, hogy ledől a szobra.

MN: Ezek voltak a legnézettebbek is?

Borsody István: Nem feltétlenül. A legnézettebb a Schwarzenegger gyerekkoráról szóló adás volt.

Lázs Sándor: 45 százalékos közönségarányt hozott. Ilyet csak a show-műsorok, a tehetségkutatók érnek el.

MN: Mennyire célotok a mítoszrombolás?

Borsody István: A műsor alcíme: „a legendák velünk élnek” – nem célunk a legendák porba döntése. De nincs rajongás sem, a Kádár gyerekkorát vagy Horthy, a tengerészt sem nosztalgiázásból készítettük, vagy azért, hogy meglovagoljuk valakinek a kultuszát. Ha valaki vitatott történelmi személyiség, azt igyekszünk árnyaltan bemutatni.

MN: Mennyire nehezíti a munkátokat, hogy a történelemfeldolgozás ma már iszonyatosan átpolitizált?

Borsody István: Semmenyire, mert a műsorunk nem politizál. És nem függünk senkitől.

MN: Függtök a nézőktől, ők meg sokszor hitvitákat folytatnak, nem a tényekre kíváncsiak.

Borsody István: Újságírók vagyunk, a munkánk része, hogy leveleket kapunk, néha indulatosakat.

Lázs Sándor: Egy alkalommal, amikor a magyarok eredete szóba került, egy néző azt írta, Veress Kriszta ne vegyen már tartós tejet. Te még nem kaptál ilyen levelet a cikkeid miatt? Néhány barátommal összevesztünk, amikor hallották, hogy készül a Horthy-film, mert azt hitték, hogy a kultuszát fogjuk erősíteni. Aztán megnézték a filmet, és elnézést kértek. A levelezők, nézők többségével lehet kulturáltan vitatkozni. És van, akivel fölösleges.

MN: Az RTL közéleti műsoraiért felelős hírigazgató, Kotroczó Róbert a tévétársaság alapításának időszakát felidézve több alkalommal is beszélt arról: sokat küzdött azért, hogy lehessen XXI. század vagy Házon kívül. Miért volt ezt nehéz keresztülvinni?

Lázs Sándor: A XXI. század lényegében nem kereskedelmi jellegű műsor, sokkal inkább közszolgálati. Még a Házon kívülre is lehet azt mondani, hogy a Híradó meghosszabbítása.
A hírműsorban röviden előkerülő témákat ott lehet alaposabban feldolgozni, a kettő egy tőről fakad. Viszont a XXI. században nincs aktualitás, más műfaj.

MN: A műsor 2002-es indulását követően megkérdőjeleződött-e bármikor a létjogosultsága?

Lázs Sándor: Házon belül mindig nagy respektje volt, egy percig nem volt kétséges a létjogosultsága. Ha onnan nézzük, hogy az RTL Klub egy kereskedelmi, és nem közszolgálati tévé, akkor ez a műsor ajándék a benne dolgozó riportereknek, a nézőknek, a szerkesztőknek.

Borsody István: Az RTL-brand szerves része.

MN: 2012-ben a csatorna vezetősége a megszüntetését fontolgatta.

Lázs Sándor: Akkor mindnyájunkban, akik az RTL Klubnál dolgoztunk, megállt az ütő.
A gazdasági krach után voltunk, átszervezések voltak a tévénél, csökkenteni kellett a költségeket. Nehéz időszak volt, előfordult, hogy ismétlések mentek adásba. Ám az fel sem merült, hogy megszűnjön a műsor, csak kerestük a helyét az új körülmények közepette. Ott, abban a helyzetben mellettünk szólt, hogy a riportereink bedolgoznak más műsorokba is: a Híradóba, a Házon kívülbe.

MN: Befolyásolja, mennyire bulvárosak vagytok, hogy egy kereskedelmi csatornára készül a műsor?

Lázs Sándor: Biztos vagyok benne, hogy leg­inkább azokra a történelemórákra emlékszel, amelyeken a tanár brillírozott, szemléltetett, sztorikat mesélt, nem csak a száraz tényanyagot adta elő monoton hangon. Mi is ezzel próbálkozunk hétről hétre, és én ezt nem nevezném bulvárnak.

Borsody István: Attól, mert valami szórakoztató, nem biztos, hogy bulváros.

MN: Azokra az esetekre gondolok, amikor egy történelmi magazinműsorhoz nem passzoló témák kerültek elő: Alföldi Róbert „marcipános-kemény világa” vagy Farkasházy Tivadar tevékenysége.

Lázs Sándor: Biztos, hogy az 500 adás között találni olyat, ami bulváros volt, vagy nem feltétlenül volt indokolt a XXI. században levetíteni.

MN: Hogyan élitek meg, hogy a tévés piacon egyre több a vetélytárs – több mint tucatnyi dokucsatorna van –, ami a nézettségre is kihat? A kezdeti 600–700 ezres nézőszám mára 80–150 ezerre apadt.

Borsody István: A XXI. század egy műsor heti egy adással, 24 órában sugárzó tévéadók nem tudnak a vetélytársaink lenni. Ráadásul zömében magyar témákat dolgoz fel hazai gyártásban, ami ezekről a csatornákról nem igazán mondható el. Egyébként kifejezetten unalmasnak tartom, hogy minden második műsoruk Hitlerről szól.

Lázs Sándor: Van egy stabil nézőközönségünk, amelyik, ha esik, ha fúj, megnézi az adást. Vannak olyanok, akik felveszik, ha nem jó nekik az időpont. De a tévés piac fragmentálódása ellen nem tudunk mit tenni.

MN: 500 adás, 500 téma, gombócból is sok. Van még muníció?

Lázs Sándor: Eddig elsősorban az 1989 előtti történelemmel foglalkoztunk. Van itt harminc év, amihez lehet nyúlni.

Borsody István: Itt az ideje, hogy feldolgozzuk a rendszerváltás éveit. Németh Miklóst is meginterjúvolva készülünk is egy ilyen adással. Izgalmas dolgokat mesél az MSZMP-ben zajlott folyamatokról, Kádárról, Grósz Károlyról, a páneurópai piknikről.

 

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?