Tévésorozat

Kiválasztva

  • Gera Márton
  • 2016. május 7.

Interaktív

Ben Ketai kép­ernyőre importálta a videójátékok többszemélyes üzemmódját: mindenki üldöz mindenkit, a lényeg az, hogy megöld a kijelölt ellenfelet, miközben rád is vadásznak. Ebből persze még bármi kikerekedhetne a dologból, akár még egy jó sorozat is.

A délceg ügyvéd kap egy fegyvert és egy fotót, a feladata pedig annyi, hogy ölje meg a képen látható személyt, de közben ő is lehetséges áldozat. Ekkor persze senki sem ért semmit, és a néző is reménykedik, hogy nem valami kaotikus összeesküvés-elmélet áll a háttérben, ahol gonosz nagyurak ilyen szemét játékokkal szórakoztatják magukat. Elég hamar elszáll a remény, és kiderül, hogy pontosan erről van szó. A Figyelők hősünk minden lépésé­ről tudnak, s ott vannak mindenhol. Csak éppen nem látni őket, mert a forgatókönyvíró sem igen tudta, hová is tegye őket. Mentségére legyen mondva, hogy 20 perces epizódokban alig lehet leleplezni bármit is.

A Kiválasztva valahogy mégis eléri azt, amit az ilyen összeesküvéses alkotások általában ambicionálnak: kíváncsiak leszünk a befejezésre, hiába nehézkes és unalmas az odáig vezető út. Nos, jelen esetben kíváncsiságunk nem elégül ki: van ugyan az évadot lezáró rész végén egy fordulat, de csak azt mutatja, hogy maguk a készítők is blöfföltek.

Mondjuk, az ordítóan alacsony költségvetéssel (kevés szereplő, kevés helyszín) még nem lett volna különösebb probléma, de ami nagyon fáj e sorozatban, az értelmes gondolat hiánya. És hát a hős folyamatos züllése nem is tűnt volna olyan rossz ötletnek, ha Milo Ventimigliának sikerül kicsit jobban odatennie magát. De nem.

Az AMC műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.