Ben Ketai képernyőre importálta a videójátékok többszemélyes üzemmódját: mindenki üldöz mindenkit, a lényeg az, hogy megöld a kijelölt ellenfelet, miközben rád is vadásznak. Ebből persze még bármi kikerekedhetne a dologból, akár még egy jó sorozat is.
A délceg ügyvéd kap egy fegyvert és egy fotót, a feladata pedig annyi, hogy ölje meg a képen látható személyt, de közben ő is lehetséges áldozat. Ekkor persze senki sem ért semmit, és a néző is reménykedik, hogy nem valami kaotikus összeesküvés-elmélet áll a háttérben, ahol gonosz nagyurak ilyen szemét játékokkal szórakoztatják magukat. Elég hamar elszáll a remény, és kiderül, hogy pontosan erről van szó. A Figyelők hősünk minden lépéséről tudnak, s ott vannak mindenhol. Csak éppen nem látni őket, mert a forgatókönyvíró sem igen tudta, hová is tegye őket. Mentségére legyen mondva, hogy 20 perces epizódokban alig lehet leleplezni bármit is.
A Kiválasztva valahogy mégis eléri azt, amit az ilyen összeesküvéses alkotások általában ambicionálnak: kíváncsiak leszünk a befejezésre, hiába nehézkes és unalmas az odáig vezető út. Nos, jelen esetben kíváncsiságunk nem elégül ki: van ugyan az évadot lezáró rész végén egy fordulat, de csak azt mutatja, hogy maguk a készítők is blöfföltek.
Mondjuk, az ordítóan alacsony költségvetéssel (kevés szereplő, kevés helyszín) még nem lett volna különösebb probléma, de ami nagyon fáj e sorozatban, az értelmes gondolat hiánya. És hát a hős folyamatos züllése nem is tűnt volna olyan rossz ötletnek, ha Milo Ventimigliának sikerül kicsit jobban odatennie magát. De nem.
Az AMC műsorán
