Tévésorozat

Mosaic

  • Szabó Ádám
  • 2018. április 14.

Interaktív

Sok víz lefolyt a Dunán, amióta egyhangúan Steven Soderbergh fotóját szavazták meg a lexikonok „innovatív rendező” címszava alá – rendezett egy sor feledhető filmet, sorozatozott, sőt, vissza is vonult. De ez sem akadályozza meg abban, hogy megint tévé­-show-t készítsen; választott műfaja ezúttal a krimi. Méghozzá a klasszikus „whodunit”: egy sikeres gyerekkönyvírót gyilkoltak meg, a holttest sehol, gyanúsítottból viszont kettő is akad. Egyik sárosabb, mint a másik, de aki életében egyszer is bekapcsolta a tévét este 10 óra után, az pontosan tudhatja, hogy az első pillanatokban bemutatott, egyértelműnek tűnő bizonyítékok soha nem azok.

A Mosaic igazi truvája nem is a cselekmény, hanem a választott platform: szokásos tévés sugárzás mellett ugyanis mobilos applikáción is megjelent, ahol mi választhatjuk ki, melyik szálon indulunk tovább, kire és mire vagyunk kíváncsiak. Nyomozásba kezdhetünk, rendőrségi jelentéseket, e-maileket és dokumentumokat böngészhetünk. Mindezek a csodák azonban Magyarországon nem elérhetők, így mi kénytelenek vagyunk beérni a pőre sorozattal, ami sokáig olyan, mint egy pszichológiai kísérlet, ami a türelmünket és kitartásunkat teszteli. Ad hoc módon ugrálunk szereplők, helyszínek és idősíkok között, mire pedig kitisztul a kép, minden és mindenki tökéletesen érdektelenné válik.

A legnagyobb probléma a Mosaickal, hogy az extra tartalmak, a felhasználói vezérlés és az egyéb hókuszpókuszokon kívül egyszerűen nincs benne semmi érdekes. Az áldozatot játszó Sharon Stone az egyetlen, aki valami színt is visz a figurájába.

Elérhető az HBO-n.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.