rés a présen

"Sokkal magányosabb lennék nélküle"

Molnár Péter, magyar és Európa-bajnok slammer, a Földalatti Slam és a Tilos Rádió szerkesztője, szólásszabadság-kutató

  • rés a présen
  • 2019. február 3.

Interaktív

Az első slamemet angolul írt New Yorkban 2010 tavaszán, ma már országos Európa-bajnok. A Fidesz-alapítóval, a Földalatti Slam és a Tilos Rádió szerkesztőjével beszélgettünk.

rés a présen: Hogyan lettél médiapolitikusból slammer?

Molnár Péter: Mindig az irodalom érdekelt a legjobban, és a Bibó Kollégiumban főszereplője voltam egy színházi előadásnak, amelyben Orbán Viktor is szerepelt. 1990-ben a parlament plenáris ülésén beszéltem először lapító lapalapítókról, ez talált utat 23 évvel később több slamszövegembe is ezekkel a sorokkal: „A szabad magyar nemcsak vízben, hanem szavakban is tusoló szóritmusoló, és kicsit sem olyan, mint egy cenzúrától tartó, lapító, lapuló lapalapító.” Az első országos csapatbajnokságon Horváth Kristóffal a csapatunk neve is az volt, hogy Szóritmusolók. Az első slamemet angolul írtam New Yorkban 2010 tavaszán, amikor az előítéletek elleni és a sokféleségünk melletti slam poetry estet szerveztem a híres anarchista Living Theater és a Gödör Klub közti élő internetkapcsolattal.

rap: Milyen a magyar slam?

MP: Annyi fantasztikus magyar slammer van, hogy nem emelek ki senkit külön. Ez egy nagyon demokratikus műfaj. Európában Magyarországon van a legtöbb olyan település, ahol rendszeres slam­estek vannak, és ez teljesen természetesen összmagyar közösség, együtt a határon túlról való magyarokkal. A szólásszabadság lenyűgöző megtestesülése, az egyéni és társadalmi önreflexió, az igazság keresésének korlátlan terepe, ami mindig úgy kell, mint a levegő.

rap: Milyen előképed volt ehhez?

MP: Inkább mondanivalóm volt és van. A többiektől tanulok folyamatosan. Szavakat, csendet a szavak között, mozdulatokat. Az Európa-bajnokság négynapos programja során nagyszerű volt sok más nyelvet is hallani a műfaj őshazájából, Amerikából jöttektől, köztük Marc Smithtől, a slam alapítójától is.

rap: A magyar után megnyerted a slam Eb-t is. Milyen verseny volt ez, és mivel nyertél?

MP: A korábbi Eb-knél most több, 22 ország bajnoka versenyzett, a kétkörös elődöntőből tízen jutottunk a döntőbe, ahol a legjobb hat mondhatott negyedik szöveget is. Süveg Márk tanácsára főleg magyarul mondtam a szövegeket a kivetített angol fordításommal, amit Horváth Kristóf és Szegedi Fanni lapozott. Az öttagú zsűriből négyen amerikaiak voltak Bob Holman, a New York-i slamalapító elnökletével és Mwende Katwiwa, az amerikai bajnoknő részvételével. Bob mondta a főleg Orbán Viktornak mondott Szóritmusoló híd – Slam Bridge című előadásomról: You called him out. That’s what you did. Örülök, hogy megtaláltam ehhez a hangot, nagyon sokat kerestem.

false

 

Fotó: Bokor Krisztián

 

rap: Hová menjünk, ha slamet akarunk hallgatni tőled?

MP: A Három Hollóban havonta egyszer, hétfőnként van Földalatti Slam, ami a Facebook-oldalunkon követhető. A Földalatti Slamet Gólya Slam néven három éve Sajtos Lászlóval kezdtem, és most Bíró Dénessel szerkesztem, egy nagyszerű csapattal együtt. A Keresők, avagy a lány neve című kisregényemet mindig annak adom különdíjként, aki aznap a legszebben beszélt az emberek, a fák és más élőlények jogairól. A Slam Poetry Budapest Klubban is fellépek minden hónap utolsó csütörtökjén az Ankertben.

rap: Tervezel versenyezni még?

MP: Persze. Amikor friss országos bajnokként szokás szerint ott voltam az Ankertben, Süveg Márk hostként mondta, hogy ez rendkívüli, mert a bajnok általában nem versenyez, „Péter viszont itt van, mert ő mindig itt van, és rájöttem, hogy azért van itt, mert ő azt gondolja, hogy ez egy tüntetés, és igaza van”.

rap: Mit jelent számodra a slam?

MP: Gondolatot és előadást. Azt, hogy nem adok gondolatot rímért. A szavak bűvöletében élő közösséget. A szavak hangzását, ritmusát, jelentését. Sokkal magányosabb lennék nélküle.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.