rés a présen

"Sokkal magányosabb lennék nélküle"

Molnár Péter, magyar és Európa-bajnok slammer, a Földalatti Slam és a Tilos Rádió szerkesztője, szólásszabadság-kutató

  • rés a présen
  • 2019. február 3.

Interaktív

Az első slamemet angolul írt New Yorkban 2010 tavaszán, ma már országos Európa-bajnok. A Fidesz-alapítóval, a Földalatti Slam és a Tilos Rádió szerkesztőjével beszélgettünk.

rés a présen: Hogyan lettél médiapolitikusból slammer?

Molnár Péter: Mindig az irodalom érdekelt a legjobban, és a Bibó Kollégiumban főszereplője voltam egy színházi előadásnak, amelyben Orbán Viktor is szerepelt. 1990-ben a parlament plenáris ülésén beszéltem először lapító lapalapítókról, ez talált utat 23 évvel később több slamszövegembe is ezekkel a sorokkal: „A szabad magyar nemcsak vízben, hanem szavakban is tusoló szóritmusoló, és kicsit sem olyan, mint egy cenzúrától tartó, lapító, lapuló lapalapító.” Az első országos csapatbajnokságon Horváth Kristóffal a csapatunk neve is az volt, hogy Szóritmusolók. Az első slamemet angolul írtam New Yorkban 2010 tavaszán, amikor az előítéletek elleni és a sokféleségünk melletti slam poetry estet szerveztem a híres anarchista Living Theater és a Gödör Klub közti élő internetkapcsolattal.

rap: Milyen a magyar slam?

MP: Annyi fantasztikus magyar slammer van, hogy nem emelek ki senkit külön. Ez egy nagyon demokratikus műfaj. Európában Magyarországon van a legtöbb olyan település, ahol rendszeres slam­estek vannak, és ez teljesen természetesen összmagyar közösség, együtt a határon túlról való magyarokkal. A szólásszabadság lenyűgöző megtestesülése, az egyéni és társadalmi önreflexió, az igazság keresésének korlátlan terepe, ami mindig úgy kell, mint a levegő.

rap: Milyen előképed volt ehhez?

MP: Inkább mondanivalóm volt és van. A többiektől tanulok folyamatosan. Szavakat, csendet a szavak között, mozdulatokat. Az Európa-bajnokság négynapos programja során nagyszerű volt sok más nyelvet is hallani a műfaj őshazájából, Amerikából jöttektől, köztük Marc Smithtől, a slam alapítójától is.

rap: A magyar után megnyerted a slam Eb-t is. Milyen verseny volt ez, és mivel nyertél?

MP: A korábbi Eb-knél most több, 22 ország bajnoka versenyzett, a kétkörös elődöntőből tízen jutottunk a döntőbe, ahol a legjobb hat mondhatott negyedik szöveget is. Süveg Márk tanácsára főleg magyarul mondtam a szövegeket a kivetített angol fordításommal, amit Horváth Kristóf és Szegedi Fanni lapozott. Az öttagú zsűriből négyen amerikaiak voltak Bob Holman, a New York-i slamalapító elnökletével és Mwende Katwiwa, az amerikai bajnoknő részvételével. Bob mondta a főleg Orbán Viktornak mondott Szóritmusoló híd – Slam Bridge című előadásomról: You called him out. That’s what you did. Örülök, hogy megtaláltam ehhez a hangot, nagyon sokat kerestem.

false

 

Fotó: Bokor Krisztián

 

rap: Hová menjünk, ha slamet akarunk hallgatni tőled?

MP: A Három Hollóban havonta egyszer, hétfőnként van Földalatti Slam, ami a Facebook-oldalunkon követhető. A Földalatti Slamet Gólya Slam néven három éve Sajtos Lászlóval kezdtem, és most Bíró Dénessel szerkesztem, egy nagyszerű csapattal együtt. A Keresők, avagy a lány neve című kisregényemet mindig annak adom különdíjként, aki aznap a legszebben beszélt az emberek, a fák és más élőlények jogairól. A Slam Poetry Budapest Klubban is fellépek minden hónap utolsó csütörtökjén az Ankertben.

rap: Tervezel versenyezni még?

MP: Persze. Amikor friss országos bajnokként szokás szerint ott voltam az Ankertben, Süveg Márk hostként mondta, hogy ez rendkívüli, mert a bajnok általában nem versenyez, „Péter viszont itt van, mert ő mindig itt van, és rájöttem, hogy azért van itt, mert ő azt gondolja, hogy ez egy tüntetés, és igaza van”.

rap: Mit jelent számodra a slam?

MP: Gondolatot és előadást. Azt, hogy nem adok gondolatot rímért. A szavak bűvöletében élő közösséget. A szavak hangzását, ritmusát, jelentését. Sokkal magányosabb lennék nélküle.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.