Rádió

Nyugtató

Vírusinfó a Kossuthon

Interaktív

Miért csak most? Miért várt a Kossuth rádió – a nemzeti főadó! – a koronavírus-járvány harmadik hullámának a tetejéig azzal, hogy napi rendszerességű tájékoztató műsort indítson?

Hiszen egyéb adók – hogy mást ne mondjunk, az internetre száműzött Klubrádió – ezt a spanyolviaszt már tavaly feltalálták. Mindenesetre rögzítsük puszta tényként: 2021. március 16-án elindult az állami rádióban a Vírusinfó című tájékoztató magazin.

A cím egyébként a maga puritánságában kicsit félrevezető is, mert egyszerre juttatja a hallgató eszébe a Kormányinfót (ami lényegét tekintve sokszor szintén vírusinfóként funkcionál), illetve az Operatív Törzs vírusügyi tájékoztatóit. Sok az infó, kevés a fóka. A Kossuth műsora nevezettekkel ellentétben nem a nagy egészről, a globális, illetve a nacionális szintről kíván tájékoztató adatokat közölni, hanem éppen a mikroszintet célozza be. Jobb lett volna talán valami kevésbé bürokratikus címet adni neki, de ez legyen a legnagyobb gondunk.

Egyébiránt a műsor beharangozója sem kifejezetten a megfogalmazás virtuozitásával akarta felhívni magára a figyelmet: „Új közérdekű rovat indult a Kossuth rádió Napközben című műsorában. A Vírusinfóban a hallgatók a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban felmerült kérdéseikre kaphatnak hiteles válaszokat Merkely Bélától, a Semmelweis Egyetem rektorától és Szlávik Jánostól, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosától.” A szikár műsorleírás nem lódít, valóban arról van szó, hogy betelefonálói és levélírói kérdésekre válaszol a két szakértő orvos, akik már-már a vírushelyzet celebjeivé váltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.