Tévésorozat

Ostromlott várak

David Simon: Mutassatok egy hőst

  • - greff -
  • 2015. október 17.

Interaktív

Ha létezik Amerikában újrealizmus, akkor annak David Simon a pápája.

Egy nagy író, aki – ha már televíziós kultúrában élünk – az újságpapír és a könyvoldalak használata után immár jó ideje kizárólag sorozatokban gondolkodik. Ellenben ma sem forgatókönyvírókkal versenyez – hiszen a Drót vagy a Treme a nagyregények komplex totalitását ültette át a tévébe, amivel Simon sokkal inkább Balzac, mint, mondjuk, Paul Schrader ágán fészkelte el magát.

Legújabb műve, a Mutassatok egy hőst újfent igazi mesterdarab: mindössze hat epizódban képes megmutatni egy rendkívül összetett probléma megannyi árnyalatát, és közben sem a kor-, sem a hangulatfestéssel nem marad adós, ahogy nem feledkezik meg a nézők minőségi szórakoztatásának nemes feladatáról sem (a rég nem látott középmezőny – Winona Ryder, James Belushi – és napjaink csillaga, Oscar Isaac egyaránt a temperált amerikai színjátszás maximumát hozza). Híven a simoni előzményekhez, ezúttal is egy olyan kisközösség mindennapjaiba érkezünk, amelynek meghatározó életténye a faji megosztottság. 1987-ben Yonkers városa jelentős deszegregációs projektbe kezdene, ha a fehér lakosság és az ő politikai követei megengednék, hogy nincstelen feketék lépjék át a középosztály birodalmának küszöbét. A sorozat mindkét fél érveit bemutatja, és igen nagy gondolati szabadságot enged a nézőnek, miközben szó sincs arról, hogy alkotói ne állnának oda sziklaszilárdan valahová. A Mutassatok egy hőst így nem a langyos politikai korrektség, hanem a forró racionalitás művészi győzelme a babonák és észérvek örök párharcában.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.