Tévésorozat

Ostromlott várak

David Simon: Mutassatok egy hőst

  • - greff -
  • 2015. október 17.

Interaktív

Ha létezik Amerikában újrealizmus, akkor annak David Simon a pápája.

Egy nagy író, aki – ha már televíziós kultúrában élünk – az újságpapír és a könyvoldalak használata után immár jó ideje kizárólag sorozatokban gondolkodik. Ellenben ma sem forgatókönyvírókkal versenyez – hiszen a Drót vagy a Treme a nagyregények komplex totalitását ültette át a tévébe, amivel Simon sokkal inkább Balzac, mint, mondjuk, Paul Schrader ágán fészkelte el magát.

Legújabb műve, a Mutassatok egy hőst újfent igazi mesterdarab: mindössze hat epizódban képes megmutatni egy rendkívül összetett probléma megannyi árnyalatát, és közben sem a kor-, sem a hangulatfestéssel nem marad adós, ahogy nem feledkezik meg a nézők minőségi szórakoztatásának nemes feladatáról sem (a rég nem látott középmezőny – Winona Ryder, James Belushi – és napjaink csillaga, Oscar Isaac egyaránt a temperált amerikai színjátszás maximumát hozza). Híven a simoni előzményekhez, ezúttal is egy olyan kisközösség mindennapjaiba érkezünk, amelynek meghatározó életténye a faji megosztottság. 1987-ben Yonkers városa jelentős deszegregációs projektbe kezdene, ha a fehér lakosság és az ő politikai követei megengednék, hogy nincstelen feketék lépjék át a középosztály birodalmának küszöbét. A sorozat mindkét fél érveit bemutatja, és igen nagy gondolati szabadságot enged a nézőnek, miközben szó sincs arról, hogy alkotói ne állnának oda sziklaszilárdan valahová. A Mutassatok egy hőst így nem a langyos politikai korrektség, hanem a forró racionalitás művészi győzelme a babonák és észérvek örök párharcában.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.