tévéSmaci

Ott van húsz krokodil

  • tévésmaci
  • 2016. augusztus 14.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché felkapcsolták a villanyt, égett minden, de jó oka volt annak. Szerdán ugyanis kiderült, amit mindenki suttogott már hetek óta. Budapesten szállnak le a marslakók! Moszkvában sokáig tanácskoztak, kezdetben Budapest a lista utolsó helyén volt, tényleg, még Ulánbátor is megelőzte, pedig Jumdzságin Cedenbál épp akkoriban tett valami rossz fát a tűzre; kumiszt adott el az amerikai tőkéseknek. Később persze kiderült, hogy csak cserélt, marshmallow-ra, de hol voltak már addigra a marslakók? A holdban, szóval lecsúszott róluk. Budapest azért kapaszkodott egyre feljebb és feljebb azon a listán, mert a marslakók megüzenték, hogy rohadt fáradtak lesznek, amikor megérkeznek, s lángost akarnak zabálni. Szerencsére az ellátmányukról nem Sztupának és Trochénak, hanem az Országos Piac- és Strandrendészetnek kellett gondoskodnia. Sztupa és Troché nem is hittek ebben a verzióban. Még hogy lángos, egy frászt, nyilván valami politikai oka van az egésznek, gondolták, de nem törődtek nagyon vele. Annyi persze igaz lehetett, hogy a marslakók valóban fáradtan és éhesen érkezhetnek, hiszen a marsi technika még oly kezdetleges volt, hogy kézi hajtású űrhajóval keltek útra, s Sztupának és Trochénak a Kádár-rezsim arról is írásos bizonyítékokkal szolgált, hogy a Marson még nem találták fel az útravalót. Éhesek lesznek, bazmeg, mint a farkas, mondta Óvári elvtárs, majd így folytatta: de ez nem a mi bajunk, mer’ a miénk az, hogy nincsen lámpa a szputnyikjukon. S hiába mondtuk nekik, hogy jöjjenek nappal, azt mondták, hogy nem lehet, mert délelőtt még dolguk van, s ebéd után is szundítanának egyet, úgyhogy mindent világítsunk csak ki, leszálltak ők már durvább helyeken is, például a galaktikus háborúban. Sztupa és Troché tehát nekiláttak felkapcsoltatni minden villanyt Budapesten és országszerte. A tévében Táncdalfesztivál ment, úgy kellett szavazni, hogy a nézők otthon felkapcsolták a villanyt, s meggyújtották a gázt. Az egyik műsorvezető, tán Kudlik Júlia vagy Ősz Ferenc azt is megsúgta a képernyőről, hogy aki gyertyát is gyújt, az pluszponttal segítheti kedvencét – ez nettó átverés volt, a gyertyákat nem tudták összeszámolni, de a marslakóknak jól jöhetett a pisla fényük. A munkások visszaszerelték a Móricz Zsigmond körtér házaira a fényreklámokat, Lottó Ottó újra futott feladni a szelvényét, minden készen állt. Az ország meg nézte a Táncdalfesztivált.

Pénteken (15-én) megyünk egy nagyot a Film Mánián este héttől. Startnak az Irány Colorado! pont megteszi. Kristály Bili és társai, tán az egyik ürge a Pórul járt betörők 2-ből, mindegy, elhajtanak Jack Palance vezetése alatt egy marhacsordát, a címből úgy sejtem, Coloradóba. Volt is egy ilyen magyar film, a Kolorádó Kűdd, mármint a marhákat kűggyed Kolorádóba, az volt a címe, hogy Irány Ibrány! Utána – szigorúan benne maradva ebben a szarvasmarha-tematikában – jön a Tomboló ökör, Bruce Lee utolsó filmje állítólag vagy a Dühöngő bika folytatása. Gondolom, ezek után senki nem csodálkozik, ha a Fácángyilkosok következnek. A dán vagy norvég rendőrség felállítja a legendás Q-ügyosztályt, hogy derítse ki nevezett jómadarak kilétét.

Szombaton 20.40-kor kedvenc komikusunk, Latabár Kálmán lép fel az m3-on filmes pályája fő művében, a Fel a fejjel!-ben. A Film Cafén tízkor kezdődik Fellini barátocskánk Casanovája, amitől jólfésült körök a maestrókám hanyatló korszakát datálják, de ez hülyeség. A Casanova nagyon ott van. A Film Mániára 0.25-kor Nyomtalanul visszatér a Q-ügyosztály, biztos ott felejtettek valamit: Nikolaj Lie Kaas és Falrész Falrész. Ez a jobbik a kettő közül, laza másfél órában elintézi ugyanazt, amit az a túlhájpolt HBO-sorozat a két nagy művésszel, Woody Harrelsonnal és Matthew McConaughey-vel órákig tolt. Az egész nekiveselkedés pedig azért van, mert már nyakunkba liheg a Palackposta, e díszes páros harmadik fellépése.

Vasárnapra maradt a világ legrosszabb filmje, a 451 Fahrenheit. Truffa rendezte, betiltják a könyveket benne, pedig a tévét kéne.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.