Sziget

rés a présen - Egy torony megtöltése - Fülöp Szilvia sajtófőnök

  • .
  • 2011. augusztus 4.

Interaktív

rés a présen: A Szigeten a Vodafone-nal egy tornyot építetek. Mit gondoltatok mögé? Fülöp Szilvia: Az idén sem akartunk hagyományos értelemben vett szponzorok lenni, akik csak beletolják a pénzt az adott rendezvénybe, és a helyszíni plakáterdő nagyságában mérik a sikerességüket.

Filozófiánkhoz sokkal jobban passzol az, hogy megmutassuk, milyen új formáit fedezhetik fel a szigetlakók az interaktív időtöltésnek. Az idei Szigeten a mobilinternetes megoldásokra fókuszálunk, ezért 21 mbit/s sebességre képes mobilinternetes szupersztrádát építünk ki az okostelefonozó közönségnek. Mivel a mobilhálózatnak egyetlen megfogható eleme van, az adótorony, amelyről a láthatatlan rádióhullámok eljutnak az okoskészülékekig, ezért jött az ötlet, hogy nem sátorral, hanem a villámgyors hálózatot szimbolizáló toronnyal települünk ki. A tornyot pedig megtöltjük olyan funkciókkal, programokkal, szolgáltatásokkal, amik a mobilhálózat használatához kapcsolódnak.

rap: Milyen programok lesznek itt?

FSZ: Reggel 9-től hajnal 4-ig nyújtunk programokat. Az egyik kedvencem, hogy a 30 méteres tornyunk 300 m2-es interaktív LED-falán a Sziget-látogatók gigantikus méretben játszathatnak, okostelefonjukról irányítva a felületen történteket - akár többezres nézőközönség előtt. De a legnagyobb show kétségtelenül az esténként két alkalommal lefutó fény- és hangshow lesz a tornyot borító LED-falkompozíción, amit egy független művészcsoport nekünk komponált. Az élménytermünkben különleges játékokat lehet kipróbálni, a torony földszintjének óriási táncterén pedig 58 dj teremt majd hangulatot. A programokon kívül szolgáltatunk is persze: a "netkertünkben" csaknem 100 okostelefont és tabletet lehet használni, és a hagyományos akkutöltő állomásunkat sem hagyjuk el.

rap: Te amúgy bírod a Szigetet?

FSZ: A Sziget szerintem ma már hungarikum. Külföldiektől nemegyszer hallottam a gulyással, a pálinkával és a Rubik-kockával együtt emlegetni. Nem tartom kizártnak, hogy hamarosan mi is elhisszük, hogy országunk egyik nevezetességévé vált. Sziget-járó vagyok egyébként, bár az idén leginkább, érthetően, a munka miatt leszek a fesztiválon, de remélem, hogy tudok időt szakítani egy-egy jó koncertre.

rap: Milyen helyszíneket látogatsz meg?

FSZ: A Sziget kavalkádját, nyüzsgését szeretem leginkább. Mindenevő vagyok, az Utcaszínházon át a jó lángoson keresztül egy nagy koncertig mindent szeretek magamba szívni. Most azonban azért drukkolok, hogy a szigetelőknek a torony legyen a kedvenc helyszíne.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.