Egy hét kultúra 2025/36.

  • Narancs
  • 2025. szeptember 3.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BUJKÁLÓ FESTMÉNY Egy nácik által elrabolt barokk festmény bukkant fel egy argentínai ingatlanhirdetésben. Az Algemeen Dagblad (AD) holland napilap cikke szerint a női portré a Fra Galgario néven is ismert itáliai festőművész, Giuseppe Ghislandi alkotása, amely a holland kormány elveszett műalkotásokat listázó adatbázisában „vissza nem szolgáltatott” státusban szerepel. Az adatbázis alapján a kép egy zsidó kereskedő, Jacques Goudstikker tulajdonában volt, aki a nácik hatalomra kerülése előtt Amszterdamban élt, az üldöztetés veszélye miatt azonban elhagyta az országot, 1940-ben pedig egy hajóbalesetben vesztette életét. Goudstikker jelentős gyűjteményt épített fel régi mesterek festményeiből, amelynek darabjait kényszer hatására eladta. A gyűjtemény része volt a Ghislandi-portré is, amely a háború alatt egy később Argentínában letelepült SS-tiszt birtokába került. Az AD riportjának megjelenése után a La Nación arról írt, hogy a festményt eltávolították az eladásra kínált Buenos Aires közeli ingatlan nappalijából, és egy tájképet ábrázoló faliszőnyeget akasztottak a helyére. Az argentin rendőrség az Interpol bevonásával nyomoz az ügyben.

ABC + AI Augusztus 27-én nyílt meg a Kieselbach Galéria új, Fortepan ABC + AI című kiállítása. A tárlat Tamási Miklós Fortepan ABC című könyvén alapul, amelyet a galéria jelentet meg, így ünnepelve a Fortepan közösségi fotóarchívum 15. születésnapját. A kiállítás az AI-korszak kapujában arra a kérdésre is keresi a választ, hogy mennyiben fogjuk másként látni a múltunkat az új technológiának, elsősorban a mesterséges intelligenciának köszönhetően: átélhetőbbé, vagy inkább hamisabbá válik a történelem? A Fortepan alapító szerkesztőjének első kötetében szereplő csaknem hatszáz felvétel közül kilencvenöt látható a tárlaton, s egy részük „megmozdul” a mesterséges intelligencia segítségével. A kiválasztott fényképek a 20. század lencsevégre kapott betűin vezetnek végig. Neonfeliratok és plakátok, falfirkák és címtáblák, horogkeresztes propaganda és vörös csillagos agitáció, reklámhirdetések és szubkulturális üzenetek jelennek meg a fotókon: olyan rég eltűnt betűk, amelyeket csak a Fortepan képei őriztek meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.