Rádiójáték

Szántó T. Gábor: Kafka macskái

Interaktív

Nehéz azt mondani, hogy kortárs rádiójáték. Óhatatlanul érezzük, van ebben valami para­doxon. Pedig, ha belegondolunk, hangoskönyvek hada hódított nem is olyan rég. Erre gondolva nem kellene temetni a műfajt, mert igazán szolgálhat még meglepetésekkel (erről bővebben lásd: Játszani is engedd!, Magyar Narancs, 2013. már­cius 21.).

A Kafka macskái esetében, mondjuk, éppen nem szolgál, de önmagában az ötlet: kortárs regényt közreadni tényleg rádiószínházi módon – nem szimpla felolvasásként –, szinte halált megvető bátorságra vall. Akkor is, ha egy klasszikus adaptációt kapunk a rendezőtől, Surányi Andrástól. Szántó T. Gábor regénye persze jól kihasználható alapot ad: a regényíró országokon, archívumokon és nőkön keresztül nyomoz Kafka életrajza után; mindeközben saját idegenségérzetét és identitáskeresésének problémáit próbálja feloldani. (A könyvről 2014. augusztus 28-i számunkban jelentettünk meg kritikát, korábban, június 5-én pedig egy részletet is közöltünk a regényből – a szerk.) Az önmagát kutató elbeszélő magabiztosan, E/1-ben elmélkedik, miközben töredékként feltűnik Kafka hol ismert, hol fiktív életrajzának egy-egy dokumentuma. A két narráció ügyesen megoldott párhuzamát nem túl sok, ám karakteres mellékszereplő kíséri. Ennek ellenére a két egyórás rész nem mindig hagyja, hogy a regény történetvezetését megérezzük. Néhol döcögős lesz, figyelmünk is el-elkalandozik. De azért rádiójáték ez a javából – nem csak a történettel és a szereplőkkel dolgozik: igyekszik ugyanis a zenei betéteket nem csupán aláfestésként, hanem narratív elemként használni, ami általában jól is sikerül. A hanghatások sem túlerőltetettek vagy túlstilizáltak; tulajdonképpen gördülékeny és jól befogadható mű ez mindazoknak, akik rá- vagy visszaszoknának a műfajra.

MR-1 – Kossuth rádió, augusztus 22–23.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.