Nehéz azt mondani, hogy kortárs rádiójáték. Óhatatlanul érezzük, van ebben valami paradoxon. Pedig, ha belegondolunk, hangoskönyvek hada hódított nem is olyan rég. Erre gondolva nem kellene temetni a műfajt, mert igazán szolgálhat még meglepetésekkel (erről bővebben lásd: Játszani is engedd!, Magyar Narancs, 2013. március 21.).
A Kafka macskái esetében, mondjuk, éppen nem szolgál, de önmagában az ötlet: kortárs regényt közreadni tényleg rádiószínházi módon – nem szimpla felolvasásként –, szinte halált megvető bátorságra vall. Akkor is, ha egy klasszikus adaptációt kapunk a rendezőtől, Surányi Andrástól. Szántó T. Gábor regénye persze jól kihasználható alapot ad: a regényíró országokon, archívumokon és nőkön keresztül nyomoz Kafka életrajza után; mindeközben saját idegenségérzetét és identitáskeresésének problémáit próbálja feloldani. (A könyvről 2014. augusztus 28-i számunkban jelentettünk meg kritikát, korábban, június 5-én pedig egy részletet is közöltünk a regényből – a szerk.) Az önmagát kutató elbeszélő magabiztosan, E/1-ben elmélkedik, miközben töredékként feltűnik Kafka hol ismert, hol fiktív életrajzának egy-egy dokumentuma. A két narráció ügyesen megoldott párhuzamát nem túl sok, ám karakteres mellékszereplő kíséri. Ennek ellenére a két egyórás rész nem mindig hagyja, hogy a regény történetvezetését megérezzük. Néhol döcögős lesz, figyelmünk is el-elkalandozik. De azért rádiójáték ez a javából – nem csak a történettel és a szereplőkkel dolgozik: igyekszik ugyanis a zenei betéteket nem csupán aláfestésként, hanem narratív elemként használni, ami általában jól is sikerül. A hanghatások sem túlerőltetettek vagy túlstilizáltak; tulajdonképpen gördülékeny és jól befogadható mű ez mindazoknak, akik rá- vagy visszaszoknának a műfajra.
MR-1 – Kossuth rádió, augusztus 22–23.
