Rádiójáték

Szántó T. Gábor: Kafka macskái

Interaktív

Nehéz azt mondani, hogy kortárs rádiójáték. Óhatatlanul érezzük, van ebben valami para­doxon. Pedig, ha belegondolunk, hangoskönyvek hada hódított nem is olyan rég. Erre gondolva nem kellene temetni a műfajt, mert igazán szolgálhat még meglepetésekkel (erről bővebben lásd: Játszani is engedd!, Magyar Narancs, 2013. már­cius 21.).

A Kafka macskái esetében, mondjuk, éppen nem szolgál, de önmagában az ötlet: kortárs regényt közreadni tényleg rádiószínházi módon – nem szimpla felolvasásként –, szinte halált megvető bátorságra vall. Akkor is, ha egy klasszikus adaptációt kapunk a rendezőtől, Surányi Andrástól. Szántó T. Gábor regénye persze jól kihasználható alapot ad: a regényíró országokon, archívumokon és nőkön keresztül nyomoz Kafka életrajza után; mindeközben saját idegenségérzetét és identitáskeresésének problémáit próbálja feloldani. (A könyvről 2014. augusztus 28-i számunkban jelentettünk meg kritikát, korábban, június 5-én pedig egy részletet is közöltünk a regényből – a szerk.) Az önmagát kutató elbeszélő magabiztosan, E/1-ben elmélkedik, miközben töredékként feltűnik Kafka hol ismert, hol fiktív életrajzának egy-egy dokumentuma. A két narráció ügyesen megoldott párhuzamát nem túl sok, ám karakteres mellékszereplő kíséri. Ennek ellenére a két egyórás rész nem mindig hagyja, hogy a regény történetvezetését megérezzük. Néhol döcögős lesz, figyelmünk is el-elkalandozik. De azért rádiójáték ez a javából – nem csak a történettel és a szereplőkkel dolgozik: igyekszik ugyanis a zenei betéteket nem csupán aláfestésként, hanem narratív elemként használni, ami általában jól is sikerül. A hanghatások sem túlerőltetettek vagy túlstilizáltak; tulajdonképpen gördülékeny és jól befogadható mű ez mindazoknak, akik rá- vagy visszaszoknának a műfajra.

MR-1 – Kossuth rádió, augusztus 22–23.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.