Tíz év alatt 66 helyet esett vissza Magyarország a sajtószabadság-listán

  • narancs.hu
  • 2020. április 21.

Interaktív

A listát készítő szervezet szerint ezért egyértelműen Orbán Viktor tehető felelőssé.

A felhatalmazási törvényt, illetve Orbán Viktor miniszterelnök személyes döntéseit jelöli meg a Riporterek Határok Nélkül (RHN) nevű nemzetközi szervezet annak okaként, hogy Magyarország ismét hátrébb csúszott a sajtószabadság mértékét mutató 2020-as listán. Szerintük a magyar miniszterelnök arra használja a járványhelyzetet, hogy tovább korlátozza a sajtó szabadságát.

Az RHN szerint a legfőbb probléma a Büntető törvénykönyvbe beillesztett új passzus, amelyre hivatkozva akár öt év börtönnel is büntethetik a rémhírterjesztést. Mint ismert, a kormány arra hivatkozott, hogy a fake news terjedését kívánja ezzel akadályozni, de beillesztett egy olyan gumiszabályt is, amely szerint nemcsak a hazug hírek terjesztőit lehet eljárás alá vonni, de azt is, aki “való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”.

Korlátok közt

A szervezet szerint ez a törvénymódosítás lényegében a jogszabály alkalmazóira bízza annak eldöntését, hogy mi a valós és mi a hamis hír. Ezzel nyomást gyakorol a médiapiacra, akadályozva az újságírókat abban, hogy megfelelően tájékoztassák a nyilvánosságot. Az RHN felidézi azt is, hogy a törvénymódosítás beterjesztését a kormánypárti médiában egyfajta kampány előzte meg, több jobboldali médiaszemélyiség, megszólaló a kabinettel kritikus újságírók letartóztatását követelte.

A független sajtót abban is akadályozzák munkája elvégzésében a szervezet szerint, hogy munkatársait nem hívják meg, nem engedik be a különféle tájékoztatókra, akadályozzák őket abban, hogy a parlamentben képviselőkkel beszélhessenek.

Ezért Magyarország két helyet esett vissza a listán 2019-hez képest. Az RHN azt is megjegyzi, hogy a lecsúszás illeszkedik az évek óta tartó trendbe. A média nagy részét magába foglaló kormánypárti alapítvány, a KESMA kiépülése, korábban a tulajdonosváltások, a csak fideszes delegáltakból álló Médiatanács ténykedése, az állami reklámköltések piacot torzító hatása, a kormánypárti politikusok hozzáállása a független médiához (pl. nem adnak interjúkat) mind-mind közrejátszottak abban, hogy Magyarország ennyire visszacsúszott a listán.

2010-ben még a 23-dik volt, idén már a 89-dik helyen van Izrael és Peru között. Magyarországot többek között Kirgizisztán (82.) és a nemrég még polgárháború sújtotta Sierra Leone (85.) is megelőzi.

Az idei lista első öt helyén Norvégiát, Finnországot, Dániát, Svédországot és Hollandiát találjuk. Érdekesség, hogy a második helyen az a Finnország van, amely az uniós soros elnökeként tavaly bírálta a magyar kormány lépéseit, mire válaszként a kormánypárti média azt állította, a skandináv államban nem is szabad teljesen a sajtó, hiszen nagyon koncentráltak a tulajdonviszonyok.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.