A felhatalmazási törvényt, illetve Orbán Viktor miniszterelnök személyes döntéseit jelöli meg a Riporterek Határok Nélkül (RHN) nevű nemzetközi szervezet annak okaként, hogy Magyarország ismét hátrébb csúszott a sajtószabadság mértékét mutató 2020-as listán. Szerintük a magyar miniszterelnök arra használja a járványhelyzetet, hogy tovább korlátozza a sajtó szabadságát.
Az RHN szerint a legfőbb probléma a Büntető törvénykönyvbe beillesztett új passzus, amelyre hivatkozva akár öt év börtönnel is büntethetik a rémhírterjesztést. Mint ismert, a kormány arra hivatkozott, hogy a fake news terjedését kívánja ezzel akadályozni, de beillesztett egy olyan gumiszabályt is, amely szerint nemcsak a hazug hírek terjesztőit lehet eljárás alá vonni, de azt is, aki “való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”.
Korlátok közt
A szervezet szerint ez a törvénymódosítás lényegében a jogszabály alkalmazóira bízza annak eldöntését, hogy mi a valós és mi a hamis hír. Ezzel nyomást gyakorol a médiapiacra, akadályozva az újságírókat abban, hogy megfelelően tájékoztassák a nyilvánosságot. Az RHN felidézi azt is, hogy a törvénymódosítás beterjesztését a kormánypárti médiában egyfajta kampány előzte meg, több jobboldali médiaszemélyiség, megszólaló a kabinettel kritikus újságírók letartóztatását követelte.
A független sajtót abban is akadályozzák munkája elvégzésében a szervezet szerint, hogy munkatársait nem hívják meg, nem engedik be a különféle tájékoztatókra, akadályozzák őket abban, hogy a parlamentben képviselőkkel beszélhessenek.
Ezért Magyarország két helyet esett vissza a listán 2019-hez képest. Az RHN azt is megjegyzi, hogy a lecsúszás illeszkedik az évek óta tartó trendbe. A média nagy részét magába foglaló kormánypárti alapítvány, a KESMA kiépülése, korábban a tulajdonosváltások, a csak fideszes delegáltakból álló Médiatanács ténykedése, az állami reklámköltések piacot torzító hatása, a kormánypárti politikusok hozzáállása a független médiához (pl. nem adnak interjúkat) mind-mind közrejátszottak abban, hogy Magyarország ennyire visszacsúszott a listán.
2010-ben még a 23-dik volt, idén már a 89-dik helyen van Izrael és Peru között. Magyarországot többek között Kirgizisztán (82.) és a nemrég még polgárháború sújtotta Sierra Leone (85.) is megelőzi.
Az idei lista első öt helyén Norvégiát, Finnországot, Dániát, Svédországot és Hollandiát találjuk. Érdekesség, hogy a második helyen az a Finnország van, amely az uniós soros elnökeként tavaly bírálta a magyar kormány lépéseit, mire válaszként a kormánypárti média azt állította, a skandináv államban nem is szabad teljesen a sajtó, hiszen nagyon koncentráltak a tulajdonviszonyok.
