Lesz minden, mint a moziban

Mintha indigóval írnánk az előrejelzéseket, pedig nem is: az áprilisi időjárás változékonyságában van valami határozott ritmikus periodicitás, ami már szinte az állandóság érzetét kelti. Annyi bizonyos, hogy a Kárpát-medence ilyentájt, szorosan meteorológiai szempontból, afféle háborús övezet. A legkülönfélébb irányból érkező légtömegek és időjárási rendszerek csapnak itt össze, s veszik át rendszeresen a hatalmat egymástól – esetleg éppen itt jön belőlük létre valami új minőség: stacioner front, esetleg egy töltődő ciklon.

E pillanatban is egy durván északkelet–délnyugati irányú, a kontinenst keresztül-kasul átszelő, összetett, több középpontú ciklonrendszer uralja környékünk meteorológiai képét. A hétvégi (a vártnál kevesebb csapadékot hozó) mediterrán ciklon maradványai már valahol tőlünk keletre-északkeletre töltődnek, öregednek, miközben azért bele is szólnak időjárásunkba holmi esők formájában. Közben egy hidegfront is átvonul rajtunk, hevesebb széllel, s különösen estétől gyakoribb lesz a csapadék is az országban. Mindez kedd estig szabja meg időjárásunk forgatókönyvét. Addig sokfelé lehetnek záporok: például keddre virradó éjszaka, de napközben is. Kedden részben Közép-Magyarországon, egy összeáramlási zóna mentén, részben délen várható jelentősebb csapadék, és már csak emiatt is hűvös lesz az idő. De azért igazán tartós, az egész országot öntöző esőre ne számítsunk (az nem is vallana egy hidegfrontra…). Eközben megerősödik az északnyugati, északi szél is, s erős marad még a hét második napján is. Szomorú hír, de szerdára virradóra megint erősen le fog hűlni az addigra nyugalomba jutó, szárazabb, már alapértelmezésben is meglehetősen hűvös levegő. Elsősorban a Dunántúlon, meg persze az északkeleti fagyzugos vidékeken lehet számítani további fagykárokra. Mindazonáltal szerdán napközben már kicsit javul az idő – akkor már jórészt csupán felhőátvonulások várhatók, s inkább derűs, ámde még mindig kissé hűvös napra számíthatunk, csupán elszórt záporokkal (például délkeleten). Másnap hajnalra virradóan már jóval kevesebb helyen lehet fagy (azért szomorú, hogy ez is örömhír lehet így április közepén…).

Csütörtöktől azután délnyugatira vált az áramlás, fokozatosan enyhe, ámde nedves és labilis rétegzettségű levegő tölti majd ki a Kárpát-medencét. Mindennap számíthatunk több-kevesebb napsütésre, ugyanakkor – főként pénteken és szombaton − záporokra, zivatarokra is, látszólag véletlenszerű, de sokszor a helyi mikroklimatikus hatások által is befolyásolt eloszlásban. A jövő hét elején azután megnyugodhat az idő, s a napi csúcsértékek ekkor már mindenhol 20 fok körül vagy afelett alakulnak majd.

Eső, majd hideg; napsütés, majd záporok

Hétfőn felhős idő várható, eleinte elszórt, majd estétől nagyobb területre is kiterjedő esővel, záporokkal. Az északi-északnyugati szél sokfelé megerősödik – főleg a Dunántúlon és északkeleten lehetnek hevesebb széllökések, a hőmérséklet csúcsértéke 12–17 fok között alakul. Éjjel még viszonylag enyhe idő lesz – hála a sok felhőnek, melyek holnapra is maradnak, bár azért nyugaton, északnyugaton némi napsütés is engedélyezett. A szél holnap sem sokat csillapul, s már csak ezért is hűvösebbnek érezzük az időt (ráadásul a hőmérséklet abszolút értékben sem emelkedik sokkal 10 fok fölé). Szerdára virradó éjjel azután megnyugszik az idő, lecsillapul a szél, oszlanak a felhők – hűvös is lesz, a Dunántúlon többfelé fagyhat is (ennyit a mandulafácskákról…), máshol azért meglesz a 3-4 fok. Szerdán több lesz a napsütés, de nem lesz sokkal több a Celsius. Szél már nem várható – ahogy a hét további részén se, legfeljebb ha zivatarok környékén.

Hét közepétől az érkező nedvesebb, mediterrán eredetű levegő miatt enyhülnek a napok s az éjszakák: a csúcshőmérsékletek lassan közelítik a 20 fokot (de legalábbis masszívan 15 fölött lesznek), és a hajnalok sem lesznek kellemetlenek (5–10 fokos minimumok). Csütörtök estétől esősebbre vált az idő: ekkor éjjel sokfelé várható csapadék. Péntektől azután megnő a konvektív események esélye: aznap átmenetileg eláll az eső, kiderül, beindul a gomolyfelhő-képződés, majd hevesebb, dörgéssel-villámlással kísért záporok pattannak ki, ahogy szombaton (sőt északon tán még vasárnap) is, amelyek környezetében persze átmenetileg visszaeshet a hőmérséklet, de azt leszámítva nem lehet okunk a panaszra. Mindenesetre kirándulás előtt nézzünk körül a neten a rövid távú prognózisok, riasztások és radarképek között (de hát amúgy is rövidke, mindössze egynapos hétvége áll előttünk…).

És prüszkölünk továbbra is vadul: a nyír, gyertyán, platán és fűz egyszerre ontja virágporát – de mi inkább koncentráljunk a bódítóan illatozó orgonabokrokra!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.