Lesz minden, mint a moziban

Mintha indigóval írnánk az előrejelzéseket, pedig nem is: az áprilisi időjárás változékonyságában van valami határozott ritmikus periodicitás, ami már szinte az állandóság érzetét kelti. Annyi bizonyos, hogy a Kárpát-medence ilyentájt, szorosan meteorológiai szempontból, afféle háborús övezet. A legkülönfélébb irányból érkező légtömegek és időjárási rendszerek csapnak itt össze, s veszik át rendszeresen a hatalmat egymástól – esetleg éppen itt jön belőlük létre valami új minőség: stacioner front, esetleg egy töltődő ciklon.

E pillanatban is egy durván északkelet–délnyugati irányú, a kontinenst keresztül-kasul átszelő, összetett, több középpontú ciklonrendszer uralja környékünk meteorológiai képét. A hétvégi (a vártnál kevesebb csapadékot hozó) mediterrán ciklon maradványai már valahol tőlünk keletre-északkeletre töltődnek, öregednek, miközben azért bele is szólnak időjárásunkba holmi esők formájában. Közben egy hidegfront is átvonul rajtunk, hevesebb széllel, s különösen estétől gyakoribb lesz a csapadék is az országban. Mindez kedd estig szabja meg időjárásunk forgatókönyvét. Addig sokfelé lehetnek záporok: például keddre virradó éjszaka, de napközben is. Kedden részben Közép-Magyarországon, egy összeáramlási zóna mentén, részben délen várható jelentősebb csapadék, és már csak emiatt is hűvös lesz az idő. De azért igazán tartós, az egész országot öntöző esőre ne számítsunk (az nem is vallana egy hidegfrontra…). Eközben megerősödik az északnyugati, északi szél is, s erős marad még a hét második napján is. Szomorú hír, de szerdára virradóra megint erősen le fog hűlni az addigra nyugalomba jutó, szárazabb, már alapértelmezésben is meglehetősen hűvös levegő. Elsősorban a Dunántúlon, meg persze az északkeleti fagyzugos vidékeken lehet számítani további fagykárokra. Mindazonáltal szerdán napközben már kicsit javul az idő – akkor már jórészt csupán felhőátvonulások várhatók, s inkább derűs, ámde még mindig kissé hűvös napra számíthatunk, csupán elszórt záporokkal (például délkeleten). Másnap hajnalra virradóan már jóval kevesebb helyen lehet fagy (azért szomorú, hogy ez is örömhír lehet így április közepén…).

Csütörtöktől azután délnyugatira vált az áramlás, fokozatosan enyhe, ámde nedves és labilis rétegzettségű levegő tölti majd ki a Kárpát-medencét. Mindennap számíthatunk több-kevesebb napsütésre, ugyanakkor – főként pénteken és szombaton − záporokra, zivatarokra is, látszólag véletlenszerű, de sokszor a helyi mikroklimatikus hatások által is befolyásolt eloszlásban. A jövő hét elején azután megnyugodhat az idő, s a napi csúcsértékek ekkor már mindenhol 20 fok körül vagy afelett alakulnak majd.

Eső, majd hideg; napsütés, majd záporok

Hétfőn felhős idő várható, eleinte elszórt, majd estétől nagyobb területre is kiterjedő esővel, záporokkal. Az északi-északnyugati szél sokfelé megerősödik – főleg a Dunántúlon és északkeleten lehetnek hevesebb széllökések, a hőmérséklet csúcsértéke 12–17 fok között alakul. Éjjel még viszonylag enyhe idő lesz – hála a sok felhőnek, melyek holnapra is maradnak, bár azért nyugaton, északnyugaton némi napsütés is engedélyezett. A szél holnap sem sokat csillapul, s már csak ezért is hűvösebbnek érezzük az időt (ráadásul a hőmérséklet abszolút értékben sem emelkedik sokkal 10 fok fölé). Szerdára virradó éjjel azután megnyugszik az idő, lecsillapul a szél, oszlanak a felhők – hűvös is lesz, a Dunántúlon többfelé fagyhat is (ennyit a mandulafácskákról…), máshol azért meglesz a 3-4 fok. Szerdán több lesz a napsütés, de nem lesz sokkal több a Celsius. Szél már nem várható – ahogy a hét további részén se, legfeljebb ha zivatarok környékén.

Hét közepétől az érkező nedvesebb, mediterrán eredetű levegő miatt enyhülnek a napok s az éjszakák: a csúcshőmérsékletek lassan közelítik a 20 fokot (de legalábbis masszívan 15 fölött lesznek), és a hajnalok sem lesznek kellemetlenek (5–10 fokos minimumok). Csütörtök estétől esősebbre vált az idő: ekkor éjjel sokfelé várható csapadék. Péntektől azután megnő a konvektív események esélye: aznap átmenetileg eláll az eső, kiderül, beindul a gomolyfelhő-képződés, majd hevesebb, dörgéssel-villámlással kísért záporok pattannak ki, ahogy szombaton (sőt északon tán még vasárnap) is, amelyek környezetében persze átmenetileg visszaeshet a hőmérséklet, de azt leszámítva nem lehet okunk a panaszra. Mindenesetre kirándulás előtt nézzünk körül a neten a rövid távú prognózisok, riasztások és radarképek között (de hát amúgy is rövidke, mindössze egynapos hétvége áll előttünk…).

És prüszkölünk továbbra is vadul: a nyír, gyertyán, platán és fűz egyszerre ontja virágporát – de mi inkább koncentráljunk a bódítóan illatozó orgonabokrokra!

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.