A pelikán

  • Németh László keramikus
  • 2013. február 16.

Jelentés Gambiából

Egy napon házigazdám, Saikou Bojang izgatottan érkezett haza reggeli bevásárlásából, és mondta, hogy menjek vele, mert valaki fogott egy pelikánt, és le kellene fényképeznem. Kaptam a gépem és már indultunk is, útközben mesélte, hogy az előző napon ismerőseinek a folyóparton hálóval sikerült fogságba ejteni az ominózus madarat. Mikor beléptem az udvarba, a pelikán tényleg ott volt. Egy ajtó nélküli ól bejáratában ácsorgott (1-es kép),

1-es kép


1-es kép

Fotó: Németh László

és azért nem repült el, mert az udvar túl kicsi volt ahhoz, hogy kifutópályaként is tudjon funkcionálni, a helyből felszálláshoz pedig a madár volt túl nagy és nehéz. Rövid üdvözlés után (ami azért nem annyira rövid, ugyanis minden alkalommal, amikor találkozunk valakivel, a következőket kell kántálni:

– ádimbárá

– szumolle

– bébigyé

– kortanente

– tánánte

– jó vagy há,

persze ez fonetikusan van, mert mandinkául nem tudom, hogy kell írni, nagyjából a család, gyerekek hogylétéről szól) a család egyik négy-öt éves fiúgyermeke készségesen hozzálátott, megítélése szerint a legelőnyösebb pozitúrába beállítani a pelikánt, azaz a csőrénél fogva kihúzta az ólból (2-es kép),

2-es kép


2-es kép

Fotó: Németh László

és egészen az udvar közepéig vonszolta, amit viszonylag békésen tűrt. Mondanom sem kell, hogy jó fotót az előkészületek alatt lehetett készíteni, de azért lefényképeztem beállítás után is (3-as kép). Végül pedig azt is megmutatták, hogy hogyan eszik a pelikán, így (4-es kép).

3-as kép


3-as kép

Fotó: Németh László

4-es kép


4-es kép

Fotó: Németh László

5-ös kép


5-ös kép

Fotó: Németh László

A háziak nagyon hálásak voltak, nem győzték köszönni, hogy elmentem hozzájuk meg minden, hogy miért, azt persze nem tudom, hiszen a fotókat nem látták, és valószínűleg nem is fogják látni soha. Na mindegy, távoztunk. Az utcán pedig a következő különös kép fogadott bennünket (5-ös kép). Egy a sárban fejre állított szekrény, melyben gyerekek ücsörögnek és egy férfi támaszkodik neki. Az nagyon valószínű, hogy nem teherfuvarozóra várnak, mert az elég ritka errefelé.

Ja, a pelikánt néhány nappal később megették, vége.

Weboldalamat az alábbi link segítségével lehet megtekinteni (javaslom ezt).

www.nemethlaci.hu

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.