Gólem vagy Messiás?

  • Toronyi Zsuzsanna
  • 2016.12.04 07:21

Jó ez nekünk?

A berlini Zsidó Múzeum (jmberlin.de) GOLEM című kiállításának egyik kiállított tárgya egy „Make America Great Again” feliratú fehér pamut baseball-sapka. Kortárs darab, kapható számos webshopban, de akár a Wallmartban is – mi teszi kiállítási tárggyá? Nem kevesebb, mint a társadalomkritikus kiállításairól ismert berlini múzeum azon véleménye, amivel az Egyesült Államok következő elnökét, Donald Trumpot az ember által teremtett, de végül teremtőjét és a világot is elpusztító szörnyek, a Gólemek közé sorolja. Elég sarkos állítás, élesen szemben azok véleményével, akik egyenesen a messiás előhírnökét látják benne, sőt rámutattak arra is, hogy Trump neve betűinek számértéke megegyezik a Messiás számértékével – nem folytatom, de világos, hogy Trump megjelenése igazolni látszik azt a népi bölcsességet, hogy egy bolond százat csinál. (Ez nem zsidó bölcsesség, hanem egyszerűen népi tapasztalat.)

A tény, hogy Donald Trump lehet az Egyesült Államok következő – egyes félig vicces mémek szerint az utolsó – elnöke, furcsa reménykedéssel tölti el mindazokat, akiket az elnökválasztással nagyjából egy időben lezajlott UNESCO határozat is sokkolt. Eszerint a zsidó népnek nincs történelmi kapcsolata Jeruzsálemmel, illetve a Templom heggyel. Az Unesco világörökségi bizottsága (World Heritage Committee) évente egyszer ül össze, és elvileg a világörökségi listára vételről, illetve a Világörökséggel összefüggő kérdésekről hoz határozatokat. A Világörökség az, amit ez a bizottság az egész földkerekség közös kulturális és/vagy természeti értékének tekint, olyan kincsnek, amelynek megóvása nemzeti, politikai és egyéb szempontok felett álló közös érdek, és ezért gondos ápolása is közös feladat. Az erről szóló határozatot minden magára – és persze a kulturális/természeti örökségre – valamit is adó állam ratifikálta, így elvileg egy nemzetek felett álló, tisztán eszmei értékeket őrző egyezményről, szervezetről, listáról beszélhetnénk. Elvileg.

A világörökségi listára kerülni nagy presztízst, nem mellékesen komoly turisztikai bevételt jelenthet, ezért nagyon komolyan vett kritériumoknak kell megfelelnie egy-egy helyszínnek ahhoz, hogy a listára kerülhessen. Elvileg. Az utóbbi időben azonban elszaporodni látszanak a politikai döntések. Ennek volt egyik jele Battir 2014-es listára kerülése, amely a kritikus vélemények szerint csakis azért került fel, hogy megakadályozzák az izraeli védelmi fal kiépítését. Most ennek köszönhetően a jelenleg 1052 tételt számláló listán van egy olajfaliget is – ennyi Battir.

A jeruzsálemi óváros és a város törökkori falai 1981 óta számítanak világörökségi helyszínnek az UNESCO térképén a veszélyeztetett örökséget jelentő kategóriában. Az indoklás szerint a város „a judaizmus, a kereszténység és az iszlám szent városa. 220 történelmi jelentőségű emlékhelye között szerepel a 7. században épített, geometrikus és növényi motívumokkal díszített Sziklamecset, melyet mindhárom világvallás Ábrahám áldozata – amikor végül nem áldozta fel Izsákot – helyszínének ismer el. Az indoklás felsorolja még a Nyugati Falat (Siratófal), és a Szent Sír Templomot, ahol Jézus sírja látható.”

A World Heritage Committee legutóbbi, Isztambulban tartott ülésén ebből az örökségből „vonták ki” elvi szinten a zsidó történelmi tartalmat. Ami abszurd, ezt ragoznunk sem kell, hiszen mindannyian megtanultuk már ötödikben, hogy miként alakult a térség történelme, és mit ír erről mindhárom világvallás közös szent könyve, a Biblia. Izrael a döntést a terrort támogató erkölcsi támogatásnak értékeli, ezért felfüggesztette részvételét az Unesco munkájában.

Ennek fényében Donald Trump azon ígérete, hogy az Egyesült Államok nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe, a „zsidó nép örök fővárosába” helyezi át, különös jelentőséggel bír. A legfontosabb zsidó imádság, az Amida egyik áldása Jeruzsálemről szól: „Jeruzsálembe, városodba térj vissza irgalommal, s lakozz benne, miként megmondtad. Építsd fel a közeljövőben, még napjainkban örökké tartó épületté. S Dávid trónját is mihamarabb állítsd vissza benne. Áldott vagy Örökkévaló, Jeruzsálem újjáépítője.” Mivel ezt az imát elvileg naponta háromszor elmondják a hagyományhű zsidók, és mivel a Föld gömbölyű, feltételezhetően, miközben ezt írom, és miközben ezt olvassák, valahol, valakik éppen Jeruzsálemért imádkoznak. Mert Jeruzsálem nagyon fontos, évezredek óta felé fordulva imádkoznak a zsidók a felépüléséért, irányába állnak a zsinagógák (nem mellesleg a keresztény templomok is), a sírkövek, minden. A zsidó élet epicentruma Jeruzsálem, amit nem lehet egy Unesco határozattal eltörölni.

Sapkája a kritikusoknak Gólem-szimbólum, Jeruzsálemről szóló ígérete egyeseknek messiási üzenet.

De mit állítunk az Unescóról?

A szerző a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója

Neked ajánljuk