10 év szegénység elleni küzdelmét teheti semmissé a koronavírus-járvány

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 17.

Katasztrófa

Az ENSZ szerint nagy a baj.

A koronavírus-világjárvány veszélyezteti a legsérülékenyebb országok politikai stabilitását és a szegénység elleni küzdelmet, és akár 10 év eredményeit is semmivé teheti – állapították meg csütörtökön különböző ENSZ-szervezetek.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és az Oxfordi Szegénységellenes és Humán Fejlesztési Kezdeményezés adatai alapján a járvány előtt sikerült haladást elérni a szegénység több dimenziójának felszámolásában. Az e szervezetek által tanulmányozott 75 ország közül 2000 és 2019 között 65-ben jelentősen sikerült csökkenteni a szegénység szintjét: a legnagyobb eredményeket Sierra Leone, India és Kína érte el.

"A Covid-19 betegség azonban mindent megváltoztatott. Háromszoros csapást mért az egészségügyre, az oktatásra, az emberek jövedelmére és életük sok más vonatkozására, és azzal fenyeget, hogy visszafordít minden globális humán fejlesztést" – jelentette ki Achim Steiner, az UNDP egyik tisztségviselője a jelentés New York-i bemutatója alkalmával.

Mark Lowcock, az ENSZ segélykoordinátora sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a világszervezet kibővítette a 63 – főleg afrikai, illetve latin-amerikai – szegény országra kidolgozott járványügyi segélyprogramját, és ebben az eddigi 6,7 milliárd dollár helyett már 10,3 milliárdot kér sürgősen a fejlett országoktól. Mindazonáltal a donorországok eddig még csak 1,7 milliárdot adtak össze, ami rövidlátásukra vall, mert a stabilitás megteremtése később jóval többe fog kerülni. Lowcock szerint ahhoz, hogy megmentsék a szegény országokat a káosztól, 90 milliárd dollárra lenne szükség – mondta. Ez az összeg kevesebb mint egy százaléka annak, amennyit a gazdag országok költenek saját gazdaságuk megvédésére a világjárványtól -– tette hozzá, a világ 20 legnagyobb gazdaságának (G20 országcsoport) szombati videokonferenciája elé időzítve.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.