A belga kormány is fontolóra veszi a kötelező oltást

Katasztrófa

A korábbi cél az újabb hullámok elkerülése volt. Most az, hogy a hullámgörbéket a lehető leglaposabban tudják tartani.

Alexander De Croo belga miniszterelnök "kész megfontolni", hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást Belgiumban – közölte a La Libre Belgique című napilap hétfőn. A francia nyelvű újság jelentése szerint Alexander De Croo egy lapnyilatkozatában mindenekelőtt azt hangsúlyozta: jobb meggyőzni az embereket, mint erőltetni a beoltást.

„Amikor azonban azt látjuk, hogy az intenzív osztályokon ötször annyi a be nem oltott ember, mint a beoltott, nem kerülhetjük el a kérdést” – fogalmazott.

A napilap emlékeztetett arra, hogy De Croo november végén azt mondta: a belga kormány nem akarja kötelezővé tenni a védőoltást a teljes lakosság számára. Friss nyilatkozatában a miniszterelnök viszont már azt közölte, hogy a belga kormány célja a teljes lakosság beoltása.

 „A cél egyértelmű: mindenkit be kell oltanunk. Ha a kötelező védőoltás ehhez hozzájárulhat, készen állok arra, hogy fontolóra vegyem” 

– fogalmazott. Hozzátette: a koronavírus elleni kötelező oltásról a kormány nem dönthet egyedül, ahhoz parlamenti szavazás szükséges.

De Croo közölte azt is, hogy a koronavírus elleni küzdelem belgiumi stratégiája megváltozott. A korábbi cél az újabb hullámok elkerülése volt. Most az, hogy a hullámgörbéket a lehető leglaposabban tudják tartani – részletezte. „Nézzünk szembe a tényekkel, nem az omikron okozta járványhullám lesz az utolsó. A vírus a következő években tovább szaporodhat, ezért meg kell tanulnunk együtt élni vele” – tette hozzá a belga miniszterelnök.

A napilap beszámolója szerint a koronavírus omikron változata jelenleg a fertőzések 60 százalékáért felelős Belgiumban. Pénteken még csak a fertőzöttek 41 százalékánál mutatták ki. A legfrissebb jelentések szerint naponta átlagosan 7011 ember fertőződik meg az új típusú koronavírussal, ami 36 százalékkal alacsonyabb az egy héttel ezelőtti adatoknál. A karácsonyi hétvégén naponta átlagosan 113 ember került kórházba a koronavírus miatt. Összesen mintegy kétezren részesültek kórházi ellátásban, közülük 613-at kezeltek intenzív osztályon. A fertőzés szövődményeiben átlagosan 37-en halnak meg naponta. Valamennyi mutató enyhe csökkenést mutat - közölték. A járvány kezdete óta 2 millió 38 ezer 111-en fertőződtek meg az új típusú koronavírussal, és 28 149-en haltak meg a szövődményekben Belgiumban.

A hazai friss koronavírusadatok itt találja:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.