A belga kormány is fontolóra veszi a kötelező oltást

Katasztrófa

A korábbi cél az újabb hullámok elkerülése volt. Most az, hogy a hullámgörbéket a lehető leglaposabban tudják tartani.

Alexander De Croo belga miniszterelnök "kész megfontolni", hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást Belgiumban – közölte a La Libre Belgique című napilap hétfőn. A francia nyelvű újság jelentése szerint Alexander De Croo egy lapnyilatkozatában mindenekelőtt azt hangsúlyozta: jobb meggyőzni az embereket, mint erőltetni a beoltást.

„Amikor azonban azt látjuk, hogy az intenzív osztályokon ötször annyi a be nem oltott ember, mint a beoltott, nem kerülhetjük el a kérdést” – fogalmazott.

A napilap emlékeztetett arra, hogy De Croo november végén azt mondta: a belga kormány nem akarja kötelezővé tenni a védőoltást a teljes lakosság számára. Friss nyilatkozatában a miniszterelnök viszont már azt közölte, hogy a belga kormány célja a teljes lakosság beoltása.

 „A cél egyértelmű: mindenkit be kell oltanunk. Ha a kötelező védőoltás ehhez hozzájárulhat, készen állok arra, hogy fontolóra vegyem” 

– fogalmazott. Hozzátette: a koronavírus elleni kötelező oltásról a kormány nem dönthet egyedül, ahhoz parlamenti szavazás szükséges.

De Croo közölte azt is, hogy a koronavírus elleni küzdelem belgiumi stratégiája megváltozott. A korábbi cél az újabb hullámok elkerülése volt. Most az, hogy a hullámgörbéket a lehető leglaposabban tudják tartani – részletezte. „Nézzünk szembe a tényekkel, nem az omikron okozta járványhullám lesz az utolsó. A vírus a következő években tovább szaporodhat, ezért meg kell tanulnunk együtt élni vele” – tette hozzá a belga miniszterelnök.

A napilap beszámolója szerint a koronavírus omikron változata jelenleg a fertőzések 60 százalékáért felelős Belgiumban. Pénteken még csak a fertőzöttek 41 százalékánál mutatták ki. A legfrissebb jelentések szerint naponta átlagosan 7011 ember fertőződik meg az új típusú koronavírussal, ami 36 százalékkal alacsonyabb az egy héttel ezelőtti adatoknál. A karácsonyi hétvégén naponta átlagosan 113 ember került kórházba a koronavírus miatt. Összesen mintegy kétezren részesültek kórházi ellátásban, közülük 613-at kezeltek intenzív osztályon. A fertőzés szövődményeiben átlagosan 37-en halnak meg naponta. Valamennyi mutató enyhe csökkenést mutat - közölték. A járvány kezdete óta 2 millió 38 ezer 111-en fertőződtek meg az új típusú koronavírussal, és 28 149-en haltak meg a szövődményekben Belgiumban.

A hazai friss koronavírusadatok itt találja:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.