A belga kormány is fontolóra veszi a kötelező oltást

Katasztrófa

A korábbi cél az újabb hullámok elkerülése volt. Most az, hogy a hullámgörbéket a lehető leglaposabban tudják tartani.

Alexander De Croo belga miniszterelnök "kész megfontolni", hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást Belgiumban – közölte a La Libre Belgique című napilap hétfőn. A francia nyelvű újság jelentése szerint Alexander De Croo egy lapnyilatkozatában mindenekelőtt azt hangsúlyozta: jobb meggyőzni az embereket, mint erőltetni a beoltást.

„Amikor azonban azt látjuk, hogy az intenzív osztályokon ötször annyi a be nem oltott ember, mint a beoltott, nem kerülhetjük el a kérdést” – fogalmazott.

A napilap emlékeztetett arra, hogy De Croo november végén azt mondta: a belga kormány nem akarja kötelezővé tenni a védőoltást a teljes lakosság számára. Friss nyilatkozatában a miniszterelnök viszont már azt közölte, hogy a belga kormány célja a teljes lakosság beoltása.

 „A cél egyértelmű: mindenkit be kell oltanunk. Ha a kötelező védőoltás ehhez hozzájárulhat, készen állok arra, hogy fontolóra vegyem” 

– fogalmazott. Hozzátette: a koronavírus elleni kötelező oltásról a kormány nem dönthet egyedül, ahhoz parlamenti szavazás szükséges.

De Croo közölte azt is, hogy a koronavírus elleni küzdelem belgiumi stratégiája megváltozott. A korábbi cél az újabb hullámok elkerülése volt. Most az, hogy a hullámgörbéket a lehető leglaposabban tudják tartani – részletezte. „Nézzünk szembe a tényekkel, nem az omikron okozta járványhullám lesz az utolsó. A vírus a következő években tovább szaporodhat, ezért meg kell tanulnunk együtt élni vele” – tette hozzá a belga miniszterelnök.

A napilap beszámolója szerint a koronavírus omikron változata jelenleg a fertőzések 60 százalékáért felelős Belgiumban. Pénteken még csak a fertőzöttek 41 százalékánál mutatták ki. A legfrissebb jelentések szerint naponta átlagosan 7011 ember fertőződik meg az új típusú koronavírussal, ami 36 százalékkal alacsonyabb az egy héttel ezelőtti adatoknál. A karácsonyi hétvégén naponta átlagosan 113 ember került kórházba a koronavírus miatt. Összesen mintegy kétezren részesültek kórházi ellátásban, közülük 613-at kezeltek intenzív osztályon. A fertőzés szövődményeiben átlagosan 37-en halnak meg naponta. Valamennyi mutató enyhe csökkenést mutat - közölték. A járvány kezdete óta 2 millió 38 ezer 111-en fertőződtek meg az új típusú koronavírussal, és 28 149-en haltak meg a szövődményekben Belgiumban.

A hazai friss koronavírusadatok itt találja:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.