A belga kormány is fontolóra veszi a kötelező oltást

Katasztrófa

A korábbi cél az újabb hullámok elkerülése volt. Most az, hogy a hullámgörbéket a lehető leglaposabban tudják tartani.

Alexander De Croo belga miniszterelnök "kész megfontolni", hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást Belgiumban – közölte a La Libre Belgique című napilap hétfőn. A francia nyelvű újság jelentése szerint Alexander De Croo egy lapnyilatkozatában mindenekelőtt azt hangsúlyozta: jobb meggyőzni az embereket, mint erőltetni a beoltást.

„Amikor azonban azt látjuk, hogy az intenzív osztályokon ötször annyi a be nem oltott ember, mint a beoltott, nem kerülhetjük el a kérdést” – fogalmazott.

A napilap emlékeztetett arra, hogy De Croo november végén azt mondta: a belga kormány nem akarja kötelezővé tenni a védőoltást a teljes lakosság számára. Friss nyilatkozatában a miniszterelnök viszont már azt közölte, hogy a belga kormány célja a teljes lakosság beoltása.

 „A cél egyértelmű: mindenkit be kell oltanunk. Ha a kötelező védőoltás ehhez hozzájárulhat, készen állok arra, hogy fontolóra vegyem” 

– fogalmazott. Hozzátette: a koronavírus elleni kötelező oltásról a kormány nem dönthet egyedül, ahhoz parlamenti szavazás szükséges.

De Croo közölte azt is, hogy a koronavírus elleni küzdelem belgiumi stratégiája megváltozott. A korábbi cél az újabb hullámok elkerülése volt. Most az, hogy a hullámgörbéket a lehető leglaposabban tudják tartani – részletezte. „Nézzünk szembe a tényekkel, nem az omikron okozta járványhullám lesz az utolsó. A vírus a következő években tovább szaporodhat, ezért meg kell tanulnunk együtt élni vele” – tette hozzá a belga miniszterelnök.

A napilap beszámolója szerint a koronavírus omikron változata jelenleg a fertőzések 60 százalékáért felelős Belgiumban. Pénteken még csak a fertőzöttek 41 százalékánál mutatták ki. A legfrissebb jelentések szerint naponta átlagosan 7011 ember fertőződik meg az új típusú koronavírussal, ami 36 százalékkal alacsonyabb az egy héttel ezelőtti adatoknál. A karácsonyi hétvégén naponta átlagosan 113 ember került kórházba a koronavírus miatt. Összesen mintegy kétezren részesültek kórházi ellátásban, közülük 613-at kezeltek intenzív osztályon. A fertőzés szövődményeiben átlagosan 37-en halnak meg naponta. Valamennyi mutató enyhe csökkenést mutat - közölték. A járvány kezdete óta 2 millió 38 ezer 111-en fertőződtek meg az új típusú koronavírussal, és 28 149-en haltak meg a szövődményekben Belgiumban.

A hazai friss koronavírusadatok itt találja:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.