A csernobili atomerőműhöz „vészesen közel“ ég már az erdő
csernobil.jpg

A csernobili atomerőműhöz „vészesen közel“ ég már az erdő

  • MTI
  • 2020. április 14.

Katasztrófa

Továbbra is súlyos a csernobili zónában pusztító tűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. Környezetvédők szerint veszélyesen közel van már a katasztrófa sújtotta atomerőműhöz, az ukrán hatóságok azonban azt állítják, hogy nem veszélyezteti sem azt, sem a radioaktív hulladékok tárolóját.

„Az atomerőmű, a radioaktív hulladékok tárolója és a többi fontos infrastruktúra nincs veszélyben” – jelentette ki Volodimir Demcsuk, az ukrán katasztrófavédelem egyik magas rangú tisztségviselője a Facebookra hétfőn feltett videójában. Ezt állította Anton Gerascsenko belügyminiszter-helyettes is szintén a Facebookon.

Tíz napja pusztít a tűz a tiltott övezetben, a lakatlan Volodimirivka település közelében ütött ki, de később a zóna több más pontján is fellobbantak tüzek.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint ez a legsúlyosabb erdőtűz a 30 kilométeres sugarú csernobili övezetben az 1986. áprilisi katasztrófa óta. Műholdképek alapján azt állítja a szervezet, hogy a tűz már csak mintegy másfél kilométerre van a felrobbant reaktort borító szarkofágtól. Az ukrán hatóságok napok óta nem közölnek információt a kiterjedtségéről – állítja a Greenpeace.

Szerhij Zibcev, a kijevi központú és az ENSZ-szel kapcsolatban álló kelet-európai erdőtűzfigyelő intézet igazgatója azt mondta: a tűz hatalmas és kiszámíthatatlan. A tiltott övezet nyugati részén már mintegy 20 ezer hektárnyi terület égett le, állítja.

A rendőrség közlése szerint a tüzet „szórakozásból“ egy 27 éves férfi okozta, aki a tiltott övezet mellett lakik. Akár ötévi börtönbüntetésre is ítélhetik.

A katasztrófavédelem napokkal ezelőtt közölte, hogy a fővárosban, Kijevben, illetve Kijev megyében a radioaktív sugárzás szintje a megengedett határértéken belül van, valamint az atomerőmű térségében és a tiltott zónában sem változtak meg az értékek a tűz következtében. Korábbi közlések szerint Volodimirivkánál a tűz kitörése után közvetlenül a tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárszintet. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Science Alert című tudományos hírportált idézve közölte: ezt az okozta, hogy a tűz olyan sugárzó vegyületeket szabadított ki az égő fákból, illetve az alattuk lévő talajból, amelyek még az atomerőmű-balesetkor kerültek beléjük.

Hazánkban nem emelkedett a háttérsugárzás a Csernobil melletti erdőtűz miatt

A Facebookon terjedő álhírre reagált az Országos Meteorológiai Szolgálat. "A Facebookon az "Országos meteorológiai intézetre" hivatkozva terjed egy álhír, miszerint csütörtökön és pénteken ne tartózkodjunk kinn a levegőn a csernobili radioaktív sugárzás miatt" - írja az OMSZ. Erdőtűz a csernobili atomerőmű körüli lezárt területen fekvő falu, Volodimirivka közelében 2020. április 5-én.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.