A csernobili atomerőműhöz „vészesen közel“ ég már az erdő
csernobil.jpg

A csernobili atomerőműhöz „vészesen közel“ ég már az erdő

  • MTI
  • 2020. április 14.

Katasztrófa

Továbbra is súlyos a csernobili zónában pusztító tűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. Környezetvédők szerint veszélyesen közel van már a katasztrófa sújtotta atomerőműhöz, az ukrán hatóságok azonban azt állítják, hogy nem veszélyezteti sem azt, sem a radioaktív hulladékok tárolóját.

„Az atomerőmű, a radioaktív hulladékok tárolója és a többi fontos infrastruktúra nincs veszélyben” – jelentette ki Volodimir Demcsuk, az ukrán katasztrófavédelem egyik magas rangú tisztségviselője a Facebookra hétfőn feltett videójában. Ezt állította Anton Gerascsenko belügyminiszter-helyettes is szintén a Facebookon.

Tíz napja pusztít a tűz a tiltott övezetben, a lakatlan Volodimirivka település közelében ütött ki, de később a zóna több más pontján is fellobbantak tüzek.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint ez a legsúlyosabb erdőtűz a 30 kilométeres sugarú csernobili övezetben az 1986. áprilisi katasztrófa óta. Műholdképek alapján azt állítja a szervezet, hogy a tűz már csak mintegy másfél kilométerre van a felrobbant reaktort borító szarkofágtól. Az ukrán hatóságok napok óta nem közölnek információt a kiterjedtségéről – állítja a Greenpeace.

Szerhij Zibcev, a kijevi központú és az ENSZ-szel kapcsolatban álló kelet-európai erdőtűzfigyelő intézet igazgatója azt mondta: a tűz hatalmas és kiszámíthatatlan. A tiltott övezet nyugati részén már mintegy 20 ezer hektárnyi terület égett le, állítja.

A rendőrség közlése szerint a tüzet „szórakozásból“ egy 27 éves férfi okozta, aki a tiltott övezet mellett lakik. Akár ötévi börtönbüntetésre is ítélhetik.

A katasztrófavédelem napokkal ezelőtt közölte, hogy a fővárosban, Kijevben, illetve Kijev megyében a radioaktív sugárzás szintje a megengedett határértéken belül van, valamint az atomerőmű térségében és a tiltott zónában sem változtak meg az értékek a tűz következtében. Korábbi közlések szerint Volodimirivkánál a tűz kitörése után közvetlenül a tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárszintet. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Science Alert című tudományos hírportált idézve közölte: ezt az okozta, hogy a tűz olyan sugárzó vegyületeket szabadított ki az égő fákból, illetve az alattuk lévő talajból, amelyek még az atomerőmű-balesetkor kerültek beléjük.

Hazánkban nem emelkedett a háttérsugárzás a Csernobil melletti erdőtűz miatt

A Facebookon terjedő álhírre reagált az Országos Meteorológiai Szolgálat. "A Facebookon az "Országos meteorológiai intézetre" hivatkozva terjed egy álhír, miszerint csütörtökön és pénteken ne tartózkodjunk kinn a levegőn a csernobili radioaktív sugárzás miatt" - írja az OMSZ. Erdőtűz a csernobili atomerőmű körüli lezárt területen fekvő falu, Volodimirivka közelében 2020. április 5-én.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.