A hőhullámok halálos fenyegetést jelentenek a korallzátonyokra, ami elég nagy baj

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. augusztus 9.

Katasztrófa

Aggasztó.

Az eddig véltnél sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek a tengeri hőhullámok a korallzátonyokra - derült ki egy pénteken közzétett új tanulmányból, amely szerint a magasabb vízhőmérséklet nem csupán a korallfehéredés szempontjából aggasztó, hanem közvetlenül a virágállatok pusztulását okozhatja.

Az Új-dél-walesi Egyetem (UNSW) és három másik ausztrál felsőoktatási intézmény, valamint az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kutatói a Current Biology című tudományos lapban számoltak be az eredményeikről.

Az UNSW professzora, Tracy Ainsworth szerint a tengervíz felmelegedése okozta korallfehéredés a korall és mikrobái szimbiózisának felbomlásához vezet, aminek eredményeként a korall elveszti legfőbb táplálékforrását és elpusztul, amennyiben a szimbiózist nem sikerül helyreállítani.

„Most azonban azt látjuk, hogy a pusztító tengeri hőhullámok még a korallfehéredésnél is nagyobb csapást jelentenek a korallokra: a vízhőmérséklet olyan magas, hogy a virágállatok nem kifehérednek – a bennük élő és a színüket adó algák kilökődésének eredményeként –, hanem egyszerűen elpusztulnak, és csupán a fehéres színű mészváz marad utánuk.

A szakemberek azt is megállapították, hogy a mészváz is hamar semmivé válik az algák és baktériumok gyors fejlődése miatt, ami a pusztító hőhullámok egy másik váratlan következménye.

„A klímakutatók «ismeretlen ismeretlenekről» beszélnek, olyan következményekről, amelyeket a jelenlegi ismereteink és tapasztalataink alapján nem tudunk megjósolni, és ez a mostani felfedezés beleillik ebbe a kategóriába” – mondta Scott Heron, a tanulmány elkészítésében ugyancsak részt vevő James Cook Egyetem munkatársa.

A kutatók reményei szerint az eredményeik segítenek nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy azok felismerjék a világ korallzátonyait fenyegető veszélyeket és lépéseket tegyenek ezen természeti csodák megóvása érdekében. (MTI)

Egyes kutatások szerint 2050-re valamennyi élő korallzátony elpusztulhat, ami nagy problémát jelent, mivel az ócánok termelik a bolygó oxigénkészletének a felét, és ők szívják fel a fosszilis üzemanyagok elégetésekor keletkező széndioxid jelentős részét, ezen folyamatokban a korallszigetek pedig fontos szerepet töltenek be.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.