A román kormány élelmiszerjeggyel és lottóval próbálja fellendíteni az oltakozási kedvet

  • MTI
  • 2021. augusztus 30.

Katasztrófa

Romániában egyelőre 30 százalékos az oltottsági ráta, ami a legalacsonyabb az Európai Unióban.

A román kormány élelmiszerjeggyel és az oltottak körében szervezett úgynevezett lottóval próbálja serkenteni az oltakozási hajlandóságot, amely az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

A bukaresti kabinet hétfői ülésén fogadott el erről jogszabályt, amelynek értelmében 100 lejes (7058 forint) értékű élelmiszerjegyben részesülnek azok, akik hajlandók felvenni a koronavírus elleni oltást. Ehhez legalább két dózist kell megkapniuk az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer/BioNTech oltásokból, vagy egy adagot a Johnson&Johnson vakcinából.

Emellett az érintettek részt vehetnek az oltott személyeknek szervezett lottón is, amelyre feliratkozhatnak, s a sorshúzások alapján különböző pénzösszegeket nyerhetnek a szerencsés résztvevők. A jogszabály nem tartalmaz részleteket arról, hogy mekkora pénzjutalmat kaphatnak a kisorsoltak, ezt később pontosítják.

A jogszabályban azt is leszögezték, hogy ezek a rendelkezések csak azokra a személyekre érvényesek, akik a rendelet hatályba lépése után oltatják be magukat, így nem érvényes azokra, akik már megkapták a vakcinát.

Romániában az elmúlt 24 órában 10 655 személyt oltottak be, ebből 7240-en kapták meg az első adagot. Eddig összesen 5 millió 242 ezer személy kapta meg az oltás legalább egyik adagját, ebből 5 millió 124 ezren két adagot. Ez mintegy 30 százalékos oltottsági rátát jelent. Románia eredetileg 10,4 millió személy beoltását tűzte ki célul.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.