A csendes-óceáni Guam szigetét övező korallzátonyok több mint egyharmada odaveszett az óceánvíz felmelegedése miatt, derült ki egy új tanulmányból.
A Coral Reefs című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint az Egyesült Államokhoz tartozó sziget korallzátonyainak 34 százaléka pusztult el az emelkedő hőmérséklet miatt 2013 és 2017 között. A Guami Egyetem (UOG) kutatói szerint a sziget keleti partvonala mentén a zátonyok 60 százaléka veszett oda.
A szakemberek szerint a virágállatokat fenyegető óceánvíz-melegedés elsődleges kiváltó oka
- a megemelkedett globális szén-dioxid-kibocsátás,
- de közrejátszik a túlhalászat,
- és a környezetszennyezés is.
"Zátonyaink nagyon gyorsan, nagyon drasztikus változásokon mennek keresztül, olyanokon, amelyekre az elmúlt 500 évben nem volt példa" - mondta el a kutatást vezető Laurie Raymundo, majd hozzátette: "muszáj megvédenünk, ami megmaradt, és bármilyen eszközzel rehabilitálnunk, amit lehet, mert ezek a zátonyok kulcsfontosságúak a sziget számára".
Guam több mint 350 ismert fajnak ad otthont, és itt található az Egyesült Államok egyik legsokszínűbb korallzátony-rendszere. A zátonyok élőhelyként szolgálnak a halak számára és védelmet biztosítanak a szökőárakkal szemben.
| ||
Egy másik sziget, az UNESCO világörökség részét képező dél-csendes-óceáni Henderson-sziget létezése is veszélybe került, ott az óceánban felgyülemlett műanyaghulladék okoz óriási problémát.
"Mindenhol szemetet találtunk. Palackokat, tartályokat, mindenféle halászati eszközt, amelyek számos országból - Németországból, Kanadából, az Egyesült Államokból, Chiléből, Argentínából vagy Ecuadorból származnak" - mondta Jennifer Lavers ausztráliai tengerbiológus, aki az elmúlt hónapban expedíciót vezetett az Új-Zélandhoz tartozó lakatlan szigetre és két hét alatt hat tonna műanyagszemetet gyűjtött össze kollégáival.
Az Új-Zéland és Peru között félúton fekvő Pitcairn-szigetek részét képező kicsiny korallzátonyt egykoron "környezeti koronaékszernek" tartották érintetlensége, páratlan tisztasága miatt.
Lavers először 2015-ben vezetett expedíciót a szigetre, amelynek keleti partján akkor négyzetméterenként 700 darab műanyaghulladékot találtak. A szennyezést súlyosbítja, hogy a hatalmas hullámok a szemét több mint felét apró, emberi szemmel szinte alig látható részecskékre törik össze, amelyeket nem lehet eltakarítani, és amelyeket megesznek a madarak és a teknősök.
Lavers szervezte az idei takarító expedíciót is. Az összegyűjtött hat tonna hulladékot nem tudták elszállítani, mivel hajójuk nem talált biztonságos helyet horgonyzásra, ezért a dagály vonalától magasabb helyen gyűjtötték össze későbbi elszállításra.
A tengerbiológus, aki jövőre és 2021-ben is tervez további expedíciókat a szigetre, elmondta, hogy az általa tapasztaltak alapján a szemétgyűjtés nem jelent hosszú távú megoldást az óceánok hulladékszennyezésére. "Olyan sok szemét van már óceánjainkban, hogy valóban mindent meg kell tennünk azért, hogy megakadályozzuk, hogy még több kerüljön oda".
