Koronavírus elleni vakcinák a láthatáron

Az alagút vége

Katasztrófa

A nagy esetszámú klinikai vizsgálatok első eredményei alapján több, újonnan fejlesztett védőoltás hatásosnak bizonyult a koronavírus ellen. A magyar kormány a közös uniós beszerzés mellett kerülő úton is próbálkozik.

Egymást követő három hétfőn érkeztek biztató hírek a koronavírus elleni vakcinafejlesztésekről. November 9-én az amerikai Pfizer és a német BioNTech jelentette be, hogy vakcinájuk a harmadik fázisú klinikai tesztek előzetes eredményei szerint több mint 90 százalékban hatásos a Covid-19 ellen. November 16-án a vizsgálatok hasonló stádiumában járó amerikai Moderna 94,5 százalékos hatásosságról számolt be, november 23-án pedig a brit–svéd AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem együttműködése adott hírt arról, hogy védőoltásuk átlagosan 70 százalékos védelmet biztosít a betegséggel szemben, ami a kutatók szerint a vakcina egy bizonyos adagolása mellett 90 százalékra is feltornázható. Az orosz egészségügyi minisztérium alá tartozó Gamaleja Intézet ugyanezekben a napokban – szintén harmadik fázisú teszteredményekre hivatkozva – először 92, később 91,4 százalékosra tette Szputnyik V elnevezésű vakcinája hatásosságát.

A vizsgálatok folytatódnak, de ezekre az előzetes eredményekre alapozva a nyugati gyártók elindították védőoltásaik engedélyeztetési folyamatát. Ez – tekintettel a járványhelyzetre, és arra, hogy az engedélyező hatóságok menet közben is számos adatot kaptak – a megszokottnál jóval gyorsabb lesz: Nagy-Britanniában a Pfizer engedélye sajtóhírek szerint már december 7-én meglehet, az amerikai gyógyszerfelügyelet (Food and Drug Administration – FDA) jóváhagyását a Pfizer december 10-re, a Moderna december 17-re várja. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency – EMA) is még az idén rábólinthat két vakcinára (vélhetően a Pfizerére és a Modernáéra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.