Koronavírus elleni vakcinák a láthatáron

Az alagút vége

Katasztrófa

A nagy esetszámú klinikai vizsgálatok első eredményei alapján több, újonnan fejlesztett védőoltás hatásosnak bizonyult a koronavírus ellen. A magyar kormány a közös uniós beszerzés mellett kerülő úton is próbálkozik.

Egymást követő három hétfőn érkeztek biztató hírek a koronavírus elleni vakcinafejlesztésekről. November 9-én az amerikai Pfizer és a német BioNTech jelentette be, hogy vakcinájuk a harmadik fázisú klinikai tesztek előzetes eredményei szerint több mint 90 százalékban hatásos a Covid-19 ellen. November 16-án a vizsgálatok hasonló stádiumában járó amerikai Moderna 94,5 százalékos hatásosságról számolt be, november 23-án pedig a brit–svéd AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem együttműködése adott hírt arról, hogy védőoltásuk átlagosan 70 százalékos védelmet biztosít a betegséggel szemben, ami a kutatók szerint a vakcina egy bizonyos adagolása mellett 90 százalékra is feltornázható. Az orosz egészségügyi minisztérium alá tartozó Gamaleja Intézet ugyanezekben a napokban – szintén harmadik fázisú teszteredményekre hivatkozva – először 92, később 91,4 százalékosra tette Szputnyik V elnevezésű vakcinája hatásosságát.

A vizsgálatok folytatódnak, de ezekre az előzetes eredményekre alapozva a nyugati gyártók elindították védőoltásaik engedélyeztetési folyamatát. Ez – tekintettel a járványhelyzetre, és arra, hogy az engedélyező hatóságok menet közben is számos adatot kaptak – a megszokottnál jóval gyorsabb lesz: Nagy-Britanniában a Pfizer engedélye sajtóhírek szerint már december 7-én meglehet, az amerikai gyógyszerfelügyelet (Food and Drug Administration – FDA) jóváhagyását a Pfizer december 10-re, a Moderna december 17-re várja. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency – EMA) is még az idén rábólinthat két vakcinára (vélhetően a Pfizerére és a Modernáéra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.