Ezért volt nehéz eloltatni a lángoló Notre Dame-ot
notre_dame.jpeg

Ezért volt nehéz eloltatni a lángoló Notre Dame-ot

  • narancs.hu
  • 2019. április 16.

Katasztrófa

Egy volt tűzoltó írta le, mik voltak a kihívások.

Gregg Favre, egy visszavonult amerikai tűzoltó Twitteren írta le, miért volt nehéz megfékezni a Notre Dame-ot pusztító lángokat. Egyrészt az ilyen régi nagy templomok jelentős részt fából készültek, óriási nyílt terek vannak, és a tűzzáró tömítések is hiányoznak többnyire, ami jelentősen felgyorsítja a lángok terjedését. Épp a nagy belmagasság miatt a tűzoltók azt a módszert sem tudták alkalmazni, hogy megnyitják a tető egy részét, így akadályozva meg a tűz továbbterjedését.

Oltani így első sorban az épület belsejéből tudtak, de ott viszont nehéz volt manőverezni a fecskendőkkel. Mivel a tető égett, a beomó tetődarabok is veszélyesek voltak a tűzoltókra, így nagy szerencse, hogy csak egy tűzoltó sérült meg az éjszaka folyamán.

A tűzoltók a közeli Szajnából vettek vizet az oltáshoz, de a párizsi tűzoltóság szóvivője arról beszélt, hogy az idő és a szél is jelentősen nehezítette a dolgukat. A felújítás miatt pedig rengeteg  veszélyes, gyúlékony anyag lehetett a templomban.

(via hvg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.