Indiában jóváhagyták az Oxford/AstraZeneca vakcinát

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. január 2.

Katasztrófa

Az év első hat-nyolc hónapjában háromszázmillió embert oltanának be.

A koronavírus által második legfertőzöttebb országban, Indiában jóváhagyták az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár közös fejlesztésű oltóanyagának használatát.

Prakash Dzsavadekar tájékoztatási miniszter szombaton bejelentette, hogy az illetékes hatóságok előző nap adták meg az engedélyt, egyelőre "rendkívüli használatra". Dzsavadekar szerint még legalább három oltóanyag - két hazai gyártású és az orosz Szputnyik V - vár  engedélyeztetésre, így India lehet a világ egyetlen olyan országa, ahol  négy vakcinával indul majd meg az oltási kampány.

A versenytársainál olcsóbb és egyszerűbben használható Oxford/AstraZeneca-vakcina forgalmazását a világon először kedden engedélyezték Nagy-Britanniában.

India a világ második legnépesebb országa, és ami a fertőzöttek számát illeti, ugyancsak a második helyen áll az Egyesült Államok után, a halálesetek számát illetően pedig harmadik az Egyesült Államok és Brazília után. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem legfrissebb szombati összesítése szerint a járvány kezdete óta Indiában több mint 10,3 millió ember kapta el a fertőzést, és 149 411-en haltak bele a koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe.

Az indiai hatóságok azt tervezik, hogy az év első hat-nyolc hónapjában háromszázmillió embert oltanak be az 1,35 milliárd lakosú országban, az oltási kampány első szakaszában elsősorban az ötven év feletti egészségügyi dolgozóknak, rendőröknek és katonáknak adják be az oltást.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.