Kásler Montenegróban elmondta, amit itthon titkol

  • narancs.hu
  • 2021. október 9.

Katasztrófa

Legalábbis Ujhelyi elől, aki hetek óta várja az információt az oltottak megbetegedésének arányáról.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Montenegróba látogatva bemutatott egy járványügyi tanulmányt, amely 3,7 millió magyar ember oltás utáni  fertőzési és halálozási adatait tartalmazta. Erről a kormány.hu számolt be október 2-án.

Ez azért érdekes, mert Ujhelyi István (MSZP–Párbeszéd) európai parlamenti képviselő három héttel ezelőtt kért közérdekű adatigényléssel információt arról, hogy a koronavírus ellen beoltott emberek közül hányan betegedtek meg mégis a járványban. 

Müller Cecília tiszti főorvos legutóbb további 45 nap haladékot kért a válaszadásra, arra hivatkozott, hogy a vészhelyzet miatt leterheltek, ezért nem tudták eddig megadni a kért kimutatást a képviselőnek.

„Kásler Miklós lebuktatta a saját kormányát az oltottsági adatok kapcsán, hiszen kiderült: igenis rendelkezésükre áll egy komoly és rendszerezett adatállomány, amelyet azonban előttünk titkolnak” – mondta szombati sajtótájékoztatóján Ujhelyi István.

„Itt van a negyedik hullám és nem tudjuk, hogy mennyire vagyunk biztonságban. Más országokban épp az oltási kedv erősítése miatt hozzák nyilvánosságra a covidos betegek és elhunytak oltottsági adatait, csak nálunk titkolja ezt az információt a kormányzat” – így látja Ujhelyi. Szerinte Kásler elszólása a bizonyíték rá, hogy egy embernek sem kellene többet dolgoznia azért, hogy ő a kérdéseire választ kapjon.  Úgy gondolja, kegyeleti okokra hivatkozva sem titkolózhatna a kormány, hiszen egyébként nyilvánosságra hozza az elhunytak életkorát és alapbetegségét. 

Ujhelyi most azért fordul újabb közérdekű adatigényléssel a minisztériumhoz, hogy hozza nyilvánosságra a kormány azt a tanulmányt, amelyből Montgenegróban Kásler idézett. A szocialista képviselő feltételezi, a kormány titkolózásának az az oka, hogy a Sinopharm oltóanyagnak gyengébb a hatásfoka, és épp az idősebbeket oltották nagy számban ezzel a vakcinával, pedig ezt még a kínai gyártó sem ajánlotta. Ha a tanulmányban szereplő adatok tényleg erről szólnak, Ujhelyi szerint akkor is érdemes nyilvánosságra hozni, mert az is növelné az oltási hajlandóságot, sokan jelentkeznének a harmadik – vagy épp az első – oltásért, amely most már nyilván nem kínai vakcina lenne. A képviselő úgy fogalmaz, ebben a helyzetben „minden újabb haláleset a kormány lelkén szárad”.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.