Kásler Montenegróban elmondta, amit itthon titkol

  • narancs.hu
  • 2021. október 9.

Katasztrófa

Legalábbis Ujhelyi elől, aki hetek óta várja az információt az oltottak megbetegedésének arányáról.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere Montenegróba látogatva bemutatott egy járványügyi tanulmányt, amely 3,7 millió magyar ember oltás utáni  fertőzési és halálozási adatait tartalmazta. Erről a kormány.hu számolt be október 2-án.

Ez azért érdekes, mert Ujhelyi István (MSZP–Párbeszéd) európai parlamenti képviselő három héttel ezelőtt kért közérdekű adatigényléssel információt arról, hogy a koronavírus ellen beoltott emberek közül hányan betegedtek meg mégis a járványban. 

Müller Cecília tiszti főorvos legutóbb további 45 nap haladékot kért a válaszadásra, arra hivatkozott, hogy a vészhelyzet miatt leterheltek, ezért nem tudták eddig megadni a kért kimutatást a képviselőnek.

„Kásler Miklós lebuktatta a saját kormányát az oltottsági adatok kapcsán, hiszen kiderült: igenis rendelkezésükre áll egy komoly és rendszerezett adatállomány, amelyet azonban előttünk titkolnak” – mondta szombati sajtótájékoztatóján Ujhelyi István.

„Itt van a negyedik hullám és nem tudjuk, hogy mennyire vagyunk biztonságban. Más országokban épp az oltási kedv erősítése miatt hozzák nyilvánosságra a covidos betegek és elhunytak oltottsági adatait, csak nálunk titkolja ezt az információt a kormányzat” – így látja Ujhelyi. Szerinte Kásler elszólása a bizonyíték rá, hogy egy embernek sem kellene többet dolgoznia azért, hogy ő a kérdéseire választ kapjon.  Úgy gondolja, kegyeleti okokra hivatkozva sem titkolózhatna a kormány, hiszen egyébként nyilvánosságra hozza az elhunytak életkorát és alapbetegségét. 

Ujhelyi most azért fordul újabb közérdekű adatigényléssel a minisztériumhoz, hogy hozza nyilvánosságra a kormány azt a tanulmányt, amelyből Montgenegróban Kásler idézett. A szocialista képviselő feltételezi, a kormány titkolózásának az az oka, hogy a Sinopharm oltóanyagnak gyengébb a hatásfoka, és épp az idősebbeket oltották nagy számban ezzel a vakcinával, pedig ezt még a kínai gyártó sem ajánlotta. Ha a tanulmányban szereplő adatok tényleg erről szólnak, Ujhelyi szerint akkor is érdemes nyilvánosságra hozni, mert az is növelné az oltási hajlandóságot, sokan jelentkeznének a harmadik – vagy épp az első – oltásért, amely most már nyilván nem kínai vakcina lenne. A képviselő úgy fogalmaz, ebben a helyzetben „minden újabb haláleset a kormány lelkén szárad”.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?