Nem tudnak mit kezdeni az ugráló pontyokkal, árammal sokkolják őket

  • B.P.M
  • 2019. augusztus 1.

Katasztrófa

Csak Áder János meg ne lássa!

Az elszaporodott ázsiai pontyok komoly problémát jelent Kentuckyban, a helyiek pedig „kreatív” módon igyekeznek megoldást találni az invazív faj által okozott károkra.

A Kentucky Hal- és Vadvilág Hivatal olyan hajókat vet be, amelyek sokkolóberendezést tartalmaznak, így képesek az állatokat elkábítani, és befogni, ahogyan az a CNN által közölt felvételen is látható.

 

Ahogyan az a felvételen is látszik, a halak kiugrálnak a vízből, ezért kell sokkolni őket. A szerv szerint az ez egy elterjedt gyakorlat, csak így tudják a pontyokat megszámolni. A procedúra nem öli meg az állatokat, csak ideiglenesen elkábítja őket, ami után könnyű a befogásuk.

Ettől függetlenül a felvételen látható halakat – a cikk állítása szerint – kereskedőknek értékesítették, akik például horgászáshoz csalikat, illetve élelmiszert készítettek belőlük.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.