Kimentették az amerikai barlangászt Törökország egyik legmélyebb barlangjából

Katasztrófa

Aki ezer méter mélyen lett rosszul. Egy hét után menekült meg.

Egy héttel az után, hogy mintegy ezerméteres mélységben rosszul lett, kedd hajnalban sikerült kimenteni Mark Dickey neves amerikai barlangászt a törökországi Torosz-hegység barlangjából – közölték a török hatóságok.

Mark Dickey kijutott a Morca-barlangból. Jól van, és a helyszínen lévő orvosi szolgálat gondoskodik róla"

– közölte a Törökországi Barlangkutató Szövetség.

A gyomorvérzés miatt szeptember 2-án rosszul lett, 40 éves, tapasztalt barlangász mentésén nemzetközi mentőcsapat dolgozott, köztük magyarok is. Felszínre hozatala szombat délután kezdődött, és szakaszosan, pihenők és orvosi ellátás közbeiktatásával folyt.

Dickey egy nemzetközi expedícióval a Törökország harmadik legmélyebb barlangjának tartott Morca-barlangot akarata feltérképezni. Mivel állapota miatt egyedül nem tudott a felszínre jutni, kimentése hordágyon történt. "Őrült, őrült kaland. Csodálatos megint kint lenni" – mondta a felszínre érkező kutató a köré sereglő újságíróknak.

Dickey köszönetet mondott a török kormánynak, hogy lehetővé tette a mentés gyors megkezdését, és ezzel megmentette az életét. Egyúttal megköszönte a segítséget a nemzetközi barlangászközösségnek, köztük a török és magyar barlangi mentőknek. Az amerikai barlangászhoz elsőként a magyar mentőcsapat, köztük egy orvos ékezett le szeptember 3-án. Az egyelőre nem derült ki, hogy milyen betegség okozta Dickey rosszullétét.

A barlangász kedden elmondta, hogy a barlangban sok vért hányt. "Egyre nehezebb volt, hogy öntudatomnál maradjak, és egy ponton már úgy éreztem, nem jutok ki élve"

– mesélte az újságíróknak. A mentést nehezítette, hogy nagyon meredek, függőleges szakaszokon kellett átkelni, illetve a vízszintes szakaszokat sárban és hideg vízben gázolva kellett megtenni.

A mentéshez mintegy 190 fős nemzetközi mentőcsapat érkezett Magyarországról, Bulgáriából, Horvátországból, Olaszországból, Lengyelországból és Törökországból. A barlangot bizonyos szakaszokon kiszélesítették, a függőleges részeken köteleket rögzítettek a hordágy felhúzásához, és pihenőket is kialakítottak a mentés megkezdése előtt. A barlangi mentők szombaton indultak felfelé Dickey-vel, aki előzőleg infúziót és vért kapott.

Az Európai Barlangi Mentők Szövetségének közleménye szerint több, a helyszínen tartózkodó barlangi mentő még a barlangban maradt, hogy eltávolítsa a köteleket és a mentéshez használt egyéb felszereléseket. A szervezet köszönetet mondott a több országból érkező barlangi mentőknek, akik részt vettek a sikeres akcióban. "Hihetetlen örömmel tölt el minket, és nagyon megkönnyebbültünk" – írták a sikeres mentés után Mark Dickey szülei közleményben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.